
Fotó: Krónika
2007. május 07., 00:002007. május 07., 00:00
Az idén Zenéről a magyar költészetben témájú versennyel a 125 éve született Kodály Zoltán előtt kívántak tisztelegni a szervezők.
A közönség szavazatai alapján odaítélt díjról megoszlanak a vélemények, hiszen ez a produkció többek szerint is „kilógott a sorból”, elsősorban azért, mert a versenyző zenedarabot választott, és előadásmódja is szokványosabb volt a többiekénél. „A közönségdíj értéke mindig kétséges, hiszen főként attól függ, ki mennyire mozgósítja az ismeretségi körét” – fogalmazta meg véleményét a közönségdíj természetéről Szinetár Miklós rendező, zsűrielnök. Az általa vezetett testület értékelése mindenesetre nem egyezett meg a közönségével, hiszen a szakmai – megosztott – első díjat két másik versenyzőnek ítélte oda: a tavalyi győztes Hunyadkürti Györgynek és az énekelt vers kategóriában induló Rozs Tamásnak. A legtöbb szavazatot kapott határon túli versenyző a vajdasági Raffai Ágnes lett, aki szinte az utolsó pillanatig vezetett az internetes és SMS-es szavazás során. Különdíjat kapott Fekete Krisztina Irma, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem hallgatója.
A Duna Televízió honlapján interneten, illetve SMS-ben szavazó közönség kedvence, Magyar Szilvia más levegőt hozott a Versünnep Alapítvány rendezvényére. Míg a többiek produkcióján érződött, hogy a szöveggel való hosszas munka előzte meg, addig Magyar Szilvia zeneközpontú szemlélettel viszonyult a Székely fonó című daljáték részletéhez, a Rossz feleség balladájához. „Magyar Szilvia kicsit kakukktojás volt ebben a műsorban, mert ő volt az egyetlen, aki komolyzenével érkezett, és egy klasszikusnak számító zeneszerző esetében be kell tartani az utasításokat. A komolyzene törvényei mások, az énekelt vers szabadabb. A többiek természetes éneklésmóddal, izgalmas újdonságokkal jelentkeztek. Mellettük az ő előadása kötöttebbnek tűnik, viszont a műfajhoz méltó volt” – értékelte lapunknak a produkciót Dévai Nagy Kamilla, a zsűri énekes-előadóművész tagja. Magyar Szilvia szintén a többiekétől elütőnek értékelte a produkcióját, elsősorban azért, mert nem énekesekkel, zenészekkel versenyzett. „Amiért ez egy fix darab, zeneszerző által megzenésítve, ugyanolyan színesen lehet előadni, mint egy verset. Én zenében tudom kiteljesíteni magam, míg egy színész prózában és versmondásban” – magyarázta a Krónika kérdésére.
Üzenet, versben
A szakmai nagydíjasok egyike, Rozs Tamás először vett részt a Versünnepen. Az egyéni műsorokkal is jelentkező művészt főként a pécsi Szélkiáltó együttes tagjaként ismerheti az erdélyi közönség. „Sok vershez nem szabad hozzányúlni. Mégis azt gondolom, ha időnként zenei ruhával látunk el egy verset, akkor a zenei eszközök segítségével megerősíthetjük, aláhúzhatjuk, fényre hozhatjuk a mondandóját” – fogalmazta meg lapunknak az előadóművész, aki a középdöntőn még Nagy László Bartókjával szerepelt, ezúttal azonban Ratkó József Tánc című versét adta elő csellókísérettel. „Az előbbi mű zeneileg talán izgalmasabb; szép, esszenciális, Bartókról szóló vers, és megidézem benne a Concertót. Ratkó Tánca viszont nemzeteket, korokat átívelő mondandójú vers. Ismerve a magyar valóságot, úgy gondoltam, a verseny jó alkalom arra, hogy a zene nyelvén ezzel a művel üzenjek” – magyarázta Rozs Tamás.
Nagy ívű verset választott a másik szakmai nagydíjas, Hunyadkürti György is, aki Illyés Gyula nemzeti felelősségre intő szózatát, Az új nemzetgyűléshez című verset mondta el. Hunyadkürti nem szokott a sajtónak nyilatkozni: a Krónika kérdései elől azzal tért ki, hogy az előadott művel a költő üzenetét kívánta tolmácsolni, „csomagot” hozott, amelyet minél sértetlenebbül akart elhelyezni Szatmárnémetiben. A kaposvári színész nem kívánja előtérbe helyezni saját személyét, hiszen csak a vers fontos, amelyet, reméli, mindenki újraolvas majd.
Jövőre nyugatos vagy istenes versek
A szatmárnémeti színházban csaknem telt ház előtt, a Duna Televízió élő közvetítésében lezajlott döntőben tizenhatan mérték össze tehetségüket. A legtöbben „muzsikáló” verseket választottak, Bandor Éva és Dudás Dorottya Weöres Sándor-művekkel érkezett. Két Dsida Jenő-költemény is szerepelt a műsoron, a költő száz éve született a rendezvénynek otthont adó partiumi városban.
Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke, a zsűri tagja reményét fejezte ki lapunknak, hogy a fődíjas kiválasztása nem befolyásolja majd a Versünnep megítélését. „Még csak háromévesek vagyunk, a lehetőségeinket próbálgatjuk. Úgy gondolom, jó, ha a közönséget valamilyen szinten bevonjuk a döntésbe. Azt viszont nem tudom, megfelelő forma-e az internetes, SMS-es szavazás, lehet, csak a jelen lévő közönségnek kellene voksolnia” – magyarázta Kolti Helga. Hozzátette: a jövő évi kiírást már a mostani tapasztalatok alapján fogalmazzák meg, 2008-ra az istenes versek, illetve a százéves Nyugat című folyóirat témái közül választ majd a kuratórium.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.