
Fotó: Boda L. Gergely
Nem színdarabot akartam rendezni, hanem egy darab életet – mondta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház szerda esti premierjéről a rendező, Kincses Elemér. Szabó Magda legismertebb regényének, Az ajtónak színpadi adaptációját kettős évforduló alkalmából mutatják be: az Emerencet játszó Farkas Ibolya ugyanis szerdán 75 éves, és egyben 55 éve van a pályán is.
2014. március 04., 18:172014. március 04., 18:17
Bár nem volt az előadás az évadtervben, a bemutatóval méltó módon szeretné a színház megünnepelni Farkas Ibolyát, mondta Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója a bemutató szerdai sajtótájékoztatóján. „A kor nem érdem, hanem állapot. Mi azt az értéket ünnepeljük, amit Farkas Ibolya képvisel. Mondhatom, hogy Farkas Ibolya az erdélyi és magyar színház egyik legnagyobb színésznője, akire büszkék vagyunk” – fogalmazott Keresztes.
Az ajtó Szabó Magda írónő legismertebb, önéletrajzi ihletésű regénye, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. Az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet, a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó.
„Nekem az alapvető kérdés ebben az előadásban az volt, hogyan lehet szépirodalomból életet varázsolni. Ezen kívül rettenetesen izgatott az a dolog, amit úgy hívnak, hogy ember. Itt van két csodálatos teremtés, az egyik, amelyik megírja a világot, a másik, amelyik megéli. Az előadás alatt eltűnik a két nő közötti távolság, és marad tulajdonképpen a csoda” – mondja a produkcióról a rendező, aki bevallja, „nagyon nehéz szülés” volt ez az előadás, így most örül is, hogy vége, és teljesen kétségbe is van esve emiatt.
Az előadás dramaturgja a magyarországi Lőkös Ildikó volt, aki 2006-ban az előadás zalaegerszegi ősbemutatóján együtt dolgozott a rendezővel, Bereményi Gézával. „Bereményi azért vette kézbe a regényt, mert éppen akkor fordították le a harmincnyolcadik nyelvre, és akkor kapott Szabó Magda Feminin-díjat. Sokat kínlódtunk az előadással most is, akkor is. A regényben nagyon szép hosszú monológok vannak, amiből vágtunk ki a zalaegerszegi változathoz képest is” – mondta a dramaturg.
A darabban Emerencet Farkas Ibolya játssza, az írónőt Tompa Klára, a férjét pedig Bányai Kelemen Barna. Az ünnepelt Farkas Ibolya elmondta, számára Emerenc egy csoda. „Az az ember, aki ennyi tragédiát, ennyi fájdalmat, ennyi megaláztatást túlélt, mégis tartással, hasznosan próbálja élni az életét. Zárkózott, nem tudja és nem is akarja közölni az emberekkel érzelmeit, fájdalmait. Emerenc és köztem óriási különbség van ebben, mert én nyitott vagyok, és szeretem az embereket. De azon fájdalmak jó részét, amelyek Emerencet őrlik, volt szerencsém nekem is megtapasztalni” – mondta a színésznő.
Az írónő férjét Bányai Kelemen Barna játssza, akinek Farkas Ibolya osztályvezető tanára volt az egyetemen, éppen ezért megtiszteltetésnek érzi, hogy egykori tanárával lehet egy színpadon. Az írónőt, Molnár Annát Tompa Klára alakítja. „Két nyakas asszony időnként egymásnak feszül, néha meg szeretik egymást” – összegezte röviden Tompa Klára, aki az írónő szerepét alakítja. Az előadás bemutatóját március 5-én, szerdán 19 órától tartják a nagyterem színpadán, később azonban az előadás átköltözik a kisterembe.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!