Fotó: Gozner Gertrud
„A helyi földesúr vásárolta meg tőle a még gyermekként festett első képeit” – idézte a művész pályájának alakulását Starmüller Géza, aki a mester tanítványaként mutatkozott be. Azt is hozzátette, Balázs Péter egyike volt a Magyar Művészeti Intézet alapítóinak. A második világháború után ebben az intézetben indult újra az erdélyi magyar művész-, zenész- és színészképzés. A méltatást megelégedéssel hallgatták a közönség soraiban a magyarfenesi vegyes kar népviseletbe öltözött tagjai. Ők azért jöttek a kolozsvári magyar színház előcsarnokába hogy néhány kórusmű előadásával tegyék emelkedetté a hangulatot. A Balázs Péter-emlékkiállítást körbejárva azonnal ráismertek a magyarfenesi látképekre. „Ez itt az én házam sarka – mutatja az egyik kórustag, Gábor László, miközben hosszasan elidőz egy festmény előtt. – Még engem is megfestett annak idején, amint egy szénásszekéren ültem.” A mellette állók egyenként azonosítják a magyarfenesi házakat: „ebben működik ma az Ilidi bolt” – jegyzi meg valaki. Az árverést Kárpát Zsolt vállalkozó menti meg, aki az 500 eurós kikiáltási ár kétszeresét ajánlja fel az egyik képért. Más ajánlat nem érkezik. „Úgy tudom, van vevő a másik képre is, de nem kívánta a nyilvánosságot” – jegyzi meg az esemény utáni koccintáson Balázs László, a művész fia. Lengyel István magyarfenesi református lelkész tűnik a legboldogabbnak. „Óriási segítséget kaptunk az árveréssel – újságolja a lelkész. – A közösségi ház tető alatt van már, ebből a pénzből most ráköthetjük a víz- és a földgázhálózatra.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok