
Egy írócsaláddal – Kemény Istvánnal, Szirmay Ágnessel és gyermekeikkel, Lilivel és Zsófival – ismerkedhetett meg a kolozsvári közönség a Bulgakov kávéházban a hétvégén.
2013. december 08., 16:592013. december 08., 16:59
Pénteken slam poetry-estre került sor, amelynek ezúttal Kemény Zsófi volt a főszereplője, de a műfaj tucatnyi képviselője lépett fel mellette Erdélyből és Magyarországról egyaránt. Másnap a családtagokkal Selyem Zsuzsa egyetemi oktató beszélgetett.
Szirmay Ágnes – az egyetlen családtag, aki nem ír szépirodalmat – elmondta: amikor megismerkedett Kemény István verseivel, rögtön tudta, hogy „ezekkel a versekkel akar együtt élni.” Mint mondta, ő maga nem is akar verseket írni, a kritikaírással is azért hagyott fel, mert úgy érezte, hogy a kritikáiban is azt kommunikálja, hogy azok a művek, amelyek Kemény szövegeire emlékeztetik, jók, a többi pedig rossz. „Persze anyagi vonzata is van ennek: a családban már volt egy költő, valakinek pénzt is kellett keresni” – jegyezte meg. Így reklámszövegek írásával kezdett foglalkozni, majd 15 évvel ezelőtt a Barátok közt című szappanopera-sorozat dramaturgja lett.
A sorozat számára egyébként szintén anyagi okokból Kemény István is írt dialógusokat, amelyről elmondta: „Ennek sem lehet úgy nekiülni, hogy írok valami szart, mert akkor az tényleg az is lesz.” Kemény István egyébként számos verseskötet mellett két regényt is megjelentetett már, és mint mondta: hátra van még egy nagyregény megírása, amelyben a családja történetét mondaná el. Szerinte ez a „családelemző motívum” nemzedékről nemzedékre visszatér a famíliában, több felmenője is irodalmi ambíciókat dédelgetett, a családregény megírása azonban még hátra van. Ehhez egy azóta már elhunyt rokona visszaemlékezéseit is rögzítette hangszalagon, mint mondta, ha ő nem írja meg ez alapján a tervezett regényt, a feladatot átruházza a lányaira. Ezzel kapcsolatban azonban lánya, Lili elmondta: nem érzi úgy, hogy köze lenne ehhez az anyaghoz, ő ugyanis egy teljesen más világban született, úgy érzi, hogy a rendszerváltás után „a történelem befejeződött.”
Kemény István elmondta: a rendszerváltozás után maga is azonosulni tudott egy ideig Francis Fukuyama gondolatával, miszerint a kommunista diktatúrák bukása után a történelem valóban lezárult, a kétezres évek elején azonban ez a nézete megváltozott. „Egy regény arra való, hogy egy korszakról mondjon valami fontosat egy későbbi korszaknak. Erre a legjobb példa talán Tolsztoj Háború és békéje, amely a napóleoni háboruk időszakáról szól 50 évvel a történtek után. Bárki azt mondhatná, hogy ez már senkit nem érdekel, és így azt is mondhatjuk ma, hogy a 20. század sem érdekel senkit, de véleményem szerint fontos a történtek értelmezése. Ennek ellenére nagyon nehezen szánom el magam erre a munkára” – fogalmazott Kemény. Az est során Kemény Zsófi és Lili közösen olvastak fel műveikből, majd Kemény István is felolvasott néhány verset.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!