A koltói Teleki-kastély története is jól végigkövethető a kiállításon, ahogyan az épület az évek során átalakult abban az összetartó közösségben, amely mindent megtett az örökség megóvásáért
Fotó: Teleki-kastély Petőfi Sándor Múzeum, Koltó / Facebook
Emlékünnepre készülnek a Máramaros megyei Koltón: a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit, szeptember 5–9. között gazdag programmal várják a közönséget. Miért is nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel, és melyek a legizgalmasabb kiállítási tárgyak a koltói múzeumban? – Könyves Tímeával, a kastélymúzeum tárlatvezetőjével a patinás helyszín történetéről, Teleki Sándor, a „vad gróf” életéről és a felújított kiállításokról beszélgettünk.
2026. szeptember 05., 18:352026. szeptember 05., 18:35
A koltói Teleki-kastély minden ősszel megtelik élettel: a Petőfi-emlékünnepség apropóján a látogatók nemcsak a felújított termeket, hanem a költő és Szendrey Júlia nászútjának történetét is megismerhetik.
jelenleg pedig történelem szakos hallgatóként mélyíti tovább ugyanott a tudását. Vele beszélgettünk a helyszín jelentőségéről, Teleki Sándor személyiségéről és a kastély múltjáról. Elsőként azt kérdeztük, hogy a látogatókat inkább Petőfi Sándor vagy Teleki Sándor neve vonzza-e a kastélyba, és hogy a két név ma miért bírhat vonzerővel a múzeumlátogatók számára.
A Teleki-kastély történelmi kertjében Petőfi és Júlia emléke is tovább él
Fotó: Teleki-kastély Petőfi Sándor Múzeum, Koltó / Facebook
Könyves Tímea elmondta, Koltó elsősorban Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek köszönhetően vált irodalmi zarándokhellyé, hiszen az itt született Szeptember végén című verset szinte mindenki ismeri, Teleki Sándor személyiségét viszont jóval kevesebben – őt a látogatók többsége csupán Petőfi egyetlen arisztokrata barátjaként tartja számon. Hozzátette, hogy a
a család olyan kiemelkedő személyiségeket adott a nemzetnek, mint
A kastélymúzeumban három éve dolgozik tárlatvezetőként Könyves Tímea, aki jelenleg történelem szakos egyetemi hallgatóként mélyíti tovább tudását
Fotó: Könyves Tímea archívuma
„A 2024-ben megnyílt »Hogyan nem lettem én excellenciás úr?« című kiállítás éppen azért valósult meg, hogy közelebb hozza a látogatókhoz Teleki Sándor életét. Az ő barátsága és vendégszeretete nélkül a Petőfi házaspár valószínűleg nem Koltón töltötte volna a nászútját” – fejtette ki Könyves Tímea.
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
Arra a kérdésre, hogy Teleki Sándor miért kapta a „vad gróf” becenevet, és hogy a valóságban mennyire volt „szelídebb”, mint amit a legenda sugall, Könyves Tímea úgy válaszolt, hogy szerinte Teleki alapvetően rendkívül szelíd és segítőkész ember volt, aki kiváló érzékkel karolta fel a tehetségeket – példaként a nagybányai születésű Takács Mihályt említette, akit Teleki a Nemzeti Színház igazgatójával hozott kapcsolatba, s aki ezt követően a kor egyik ünnepelt operaénekese lett. Mint mondta, bár Teleki Sándor hat kötetben publikálta emlékiratait, még ma is gyakran bukkannak róla szóló újdonságokra, akár a helyi sajtóban is.
Emiatt is érezhette úgy, hogy kilóg a saját társadalmi osztályából – a Petőfivel való megismerkedése pedig épp erre az időszakra esett” – mondta el a tárlatvezető.
A „vad” gróf egykori kastélya a Máramaros megyei Koltón, a Teleki család egykori otthona és birtokközpontja
Fotó: Könyves Tímea archívuma
A kastélyt 2017 és 2020 között restaurálták kívül-belül, azóta új kiállítóterekkel is bővült. Megkérdeztük Könyves Tímeát, mit ajánlana idegenvezetőként egy első alkalommal érkező látogatónak, aki nem sokat tud a helyszínről és annak jelentőségéről. „Koltó a szerelem és az irodalom színtere: a látogatók megismerhetik azt a tájat, amely Petőfit is megihlette, valamint a kevésbé köztudott történeteket. Korszerű és hagyományos kiállításaink egyaránt vannak, emellett kiemelten fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot, így nálunk minden vendég tárlatvezetést kap” – fogalmazott.
Elmondta, hogy a mézeshetek időszakát Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szemszögéből egyaránt bemutatják, Júliát nemcsak Petőfinéként, hanem önálló művészként is, emellett megelevenedik Teleki Sándor alakja is, akit szoros barátság fűzött Alexandre Dumas-hoz, Victor Hugóhoz és Garibaldihoz – sőt maga Jókai Mór is két hetet vendégeskedett Koltón.
Koltó elsősorban Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek köszönhetően vált irodalmi zarándokhellyé, hiszen az itt született Szeptember végén című verset szinte mindenki ismeri
Fotó: Könyves Tímea archívuma
a konferenciateremben pedig állandó és időszakos képzőművészeti tárlatok is fogadják a látogatókat, az udvarkertben pedig több mint 350 éves mocsárciprusok, mellszobrok, valamint az a híres kőasztal és somfa várja őket, amelynél a költő versei születtek.
Petőfi köztudottan idegenkedett az arisztokratáktól, kíváncsiak voltunk, hogyan sikerült Telekinek mégis áttörnie ezen, és milyen körülmények között ismerkedtek meg. Könyves Tímea elmondta, 1846-ban, egy nagykárolyi megyegyűlésen találkoztak először, és bár Petőfi kezdetben szóba sem akart állni Teleki Sándorral, a közös barátoknak köszönhetően végül mégis szóba elegyedtek.
Látogatók a kastélymúzeumban
Fotó: Könyves Tímea archívuma
Ekkor nevezte el magát Teleki Sándor „vad grófnak” és annyira összebarátkoztak, hogy Petőfi még abban az évben többször is meglátogatta őt Koltón, ahol megírta a Gróf Teleki Sándorhoz című versét, amely a kiállításba is bekerült; ebben a költő kiemeli, hogy tudatában van a köztük lévő nagy társadalmi különbségnek, Teleki mégis legyen büszke arra, hogy a barátjának nevezi. Könyves Tímea szerint a hazaszeretet és a bohémság lehetett a barátságuk alapja.
A Petőfi-emlékünnepség közönsége szeptember 5-én izgalmas előadást is meghallgathat: A vad gróf és feleségének spanyolországi nászútja Bickersteth Johanna úti leveleinek tükrében címmel, amelyet Könyves Tímea dr. Galánthay Zsombor Teleki-leszármazottal közösen jegyez. Könyves Tímeát arra kértük, árulja el dióhéjban, miért érdekes a téma. „Ez egy rendkívül érdekes és mindmáig kutatlan, feldolgozatlan téma.
mondta Könyves Tímea, hozzátéve, különös fintora a sorsnak, hogy Bickersteth Johanka arcképét több mint 150 éven át tévesen közölték a kiadványokban. Úgy vélte, nagyszerű párhuzam lenne bemutatni Teleki Sándorék nászútját is, hiszen ez sokat elárulna a korabeli társadalmi viszonyokról, és kiváló összehasonlítást adna arról, miben tért el, és miben egyezett egy Petőfi-féle és egy Teleki-féle nászút.
Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.
Arról is kérdeztük a tárlatvezetőt, hogy miként alakult a látogatók száma a felújítás óta eltelt évek alatt. Kifejtette, a múzeum megnyitása után a látogatók száma növekedett, a legtöbben Magyarországról érkeztek, de sok az erdélyi vendég is.
„Sajnos az utóbbi egy-két évben valamivel kevesebb látogatónk volt, a számuk nagyjából tízezer fő. Bízunk benne, hogy ez a jövőben pozitív irányba változik majd a látogatószám, és egyre többen érkeznek a vidékünkre, hogy felfedezzék ezt a csodálatosan felújított és berendezett kastélymúzeumot, hiszen igazi gyöngyszem” – mondta a tárlatvezető.
Irodalmi zarándokhely. Petőfi és Szendrey Júia a koltói kastélyban töltötte a mézesheteket
Fotó: Teleki-kastély Petőfi Sándor Múzeum, Koltó / Facebook
Megkértük Könyves Tímeát, nevezze meg kedvenc kiállítási tárgyát a Teleki-kastélyból. Elmondása szerint ezt nagyon nehéz lenne egyetlen dologra leszűkíteni, hiszen különleges értéket képvisel a szószék – Petőfiék Koltón keresztszülők lettek –,
Az ifjú generációk is megismerkedhetnek a Petőfihez, Teleki Sándorhoz és a kastélyhoz fűződő történetekkel
Fotó: Könyves Tímea archívuma
Könyves Tímea azt is elmondta, munkája során igyekszik minden látogatócsoporthoz igazodni: a felnőtteknek az érdeklődésükre szabva mutatja be a kastélyt, a gyerekek számára pedig kifestőkkel és interaktív kincskereséssel teszi élménnyé a látogatást – így a koltói Teleki-kastély minden korosztály számára tartogat felfedeznivalót.
Gróf Teleki Sándor emlékezete
Fotó: Könyves Tímea archívuma
Könyves Tímea kisdiákoknak mutatja be a koltói kiállítást
Fotó: Könyves Tímea archívuma
A Petőfi-kultusz ápolására, a hagyományok továbbéltetésére hívják fel a figyelmet a Máramaros megyei Koltón a hét végén. A rendezvényen arra is emlékeznek, hogy a költő a ma felújítás alatt álló Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit. Az évente megszervezett eseményről a főszervező, Téglás J&o
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!