
Kolozsváron is bemutatták Karácsonyi Zsolt A Krím című legújabb verseskötetét, amely még tavaly jelent meg a budapesti Orpheusz Kiadónál.
2016. március 13., 19:112016. március 13., 19:11
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökeként, a Helikon főszerkesztőjeként is ismert költővel Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett a Bulgakov kávéházban pénteken.
Felvetette, hogy a Krímmel kapcsolatos versek egy része már a 2014-es, a félsziget sorsát érintő harcok és a népszavazás előtt megszülettek. A szerző elmondta, a Krím régóta foglalkoztatta – bár még nem jutott el oda, legutóbb éppen az ukrajnai helyzet hiúsította meg a tervezett utazást –, már csak azért is, mert történelmében több párhuzamot is felfedezni vél Erdéllyel, nagyjából ugyanabban az időszakban élvezett például (viszonylagos) függetlenséget, mint az Erdélyi Fejedelemség.
Ugyanakkor meglátása szerint közvetett módon a reneszánsz is a Krímben kezdődött, amennyiben onnan indult a nagy európai pestisjárvány, amelynek túlélői aztán egészen másképp kezdtek el gondolkodni az emberről magáról. Balázs Imre felvetésére, hogy a címbe való kiemelés mitikus hellyé teszi a Krímet, Karácsonyi elmondta, hogy szerinte „nem a vers termeli a mítoszt, hanem a mítosz hozza magával a verset\".
„A hétköznapok vannak a vízfelszínen, és a vers ugyan kommunikál a hétköznapokkal, de a mélytengeri állatokkal is, azokat igyekszik szóra bírni\" – mondta Karácsonyi Zsolt. Felvetődött a ritmus kiemelt fontossága is a verseiben, amire Weörest idézte, aki szerint „a vers formailag auditív\". „A ritmusok gyakran elvisznek valahová, ahová az értelem nem képes. A vers azon a ritmuson szólal meg, ahonnan a szerző épp megérkezett, annak a világnak a hangulatát hozza\" – tette hozzá.
Balázs Imre József a kötet „dezillúziós\" utolsó sorát is kiemelte: „Elporlottak a dajkamesék, jönnek a nindzsák\". „Gondok vannak a világban, metaforikusan ezt így jeleztem\" – mondta Karáconyi Zsolt, aki több verset is felolvasott a kötetből, a végén pedig dedikált az érdeklődőknek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!