Jézus a „hívószó”, de zenei remekmű, kiváló rendező és alkotógárda kellett a kolozsvári opera előadásának elsöprő sikeréhez

A Kolozsvári Magyar Opera közönsége azonban kedden este hangos tetszésnyilvánítással, percekig tartó vastapssal köszönte meg a Novák Péter által rendezett, Jézus Krisztus szupersztár című produkció alkotóinak bravúros teljesítményét. Az előadás premierjét május 30-án tartották, a keddi a harmadik alkalom volt, hogy a közönség megtekinthette a Jézus-történetet a kolozsvári színpadon.

Az, hogy felállva tapsol hosszú percekig a nézőközönség, nem fordul elő túl sűrűn például a kincses városi magyar színházban és operában, az Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájából kolozsvári művészek és vendégművészek fellépésével készült előadás pedig méltán érdemelte ki a hangos tetszésnyilvánítást. És hogy mi szükséges egy ilyen látványos sikerhez? Eléggé kézenfekvő, hogy az 1970-ben írt, azóta is világszerte töretlen népszerűségnek örvendő, magával ragadó zenéjű rockopera már eleve hívószót jelent a közönség számára.

A néző – és itt nem a szakmabeliről vagy a kritikusról van szó, hiszen nekik lehetnek természetesen más szempontjaik – hibátlan produkciót lát a színpadon. A nézőteret, valamint a színpad összmagasságait és - mélységeit is kreatívan kihasználó, magas esztétikájú látványvilágot teremt a produkció, Webberék remekművét pedig profi módon szólaltatja meg a félszáz fős zenekar. A sikerhez magától értetődően elengedhetetlenek a kiváló alakítások.

Hogy mi mindenből tevődik még össze egy ilyen, témájánál és alapanyagánál fogva is hatalmas lélegzetű produkció sikere, arról az előadás végén megkérdeztük Novák Péter rendezőt – aki egyébként nem először dolgozik együtt a kolozsvári opera társulatával. A Jézus Krisztus szupersztár színre vitele a rendező bátor és profi vállalkozásának is tekinthető, hiszen azt is tudjuk, hogy

Megkérdeztük Novák Pétertől, miként látja a harmadik előadás után a produkció alakulását, fejlődését. „A legfontosabb az, hogy egy előadás sosincs kész. Amikor kész van, az tulajdonképpen a halála egy produkciónak. Ha nincsenek új gondolataink, új impresszióink, benyomásaink a közönség reakciója, valamint annak kapcsán, hogy mi, az alkotók hogyan viszonyulunk egymáshoz, miként oldunk meg egy helyzetet, akkor megette a fene az egészet. Én szeretem »karbantartani« az előadásaimat, Budapesthez nincs közel Kolozsvár, de nincs is olyan messze, hogy ne legyek itt” – mondta Novák Péter.

Hozzátette, továbbra is dolgoznak az előadáson, az egész alkotógárdával együtt. Mivel a nézők keddi reakciója a hangos tetszésnyilvánítás volt, megkérdeztük a rendezőt, miként értékeli ezt a visszajelzést.

Úgy fogalmazott, a műben nagyon sok súlyos, fajsúlyos kulturális utalás van,

„El tudom árulni a kulisszatitkot. Általában úgy van, hogy ha lecsukom a szemem és már előzőleg látom az előadást elejétől a végéig, akkor van értelme megcsinálni. Ha nem látom, akkor is van értelme belekezdeni, de sokkal nagyobb a kockázat.

„Fantasztikus dolog, hogy Szép Gyula igazgató igent mondott erre, bizalmat szavazott, és én azt gondolom, hogy egy nagyon szép előadással zárjuk ezt az évadot” – mondta Novák Péter. Megkérdeztük a rendezőtől azt is, hogy Jézus Krisztus neve mennyire lehet „húzóneve” az előadásnak, valamint hogy maga a témaválasztás vonzerő lehet-e az emberek számára 2024-ben. „Egyszer írtam egy dalt, a hajdani zenekaromnak, a Kimnowaknak (1993-ban alakult pop-rock zenekar, amelyet Novák Péter énekes, Nagy Gergely basszusgitáros és Pribil György gitáros alapított, 2013-ban szűnt meg Pribil György halálával – szerk. megj.) Jézus a kapitány címmel. Igen, húzónév.

Az előadás részleteiről is beszélgettünk Novák Péterrel, kiemeltük, milyen nagyszerű ötletnek bizonyul például az is, hogy amikor az immár véres öltözetű Jézust megkorbácsolják, a nézőteret mintegy „elönti” a vörös fény, úgymond „ráömlik” a nézők fejére. A nagyon sűrített koreográfiájú produkció számtalan telitalálat-szerű elemet sorakoztat fel, valószínűleg minél több alkalommal látja a néző, annál több jelentőségteljes mozzanatot tud benne alaposan megfigyelni. „Hát ez kétségtelenül sűrű történet. Én az előadást passiójátéknak terveztem. A passiójáték szó szinonimája nagyon vicces, de közben elgondolkodtató: »tömegdráma«. Azt gondoltam, hogy Jézus története nem maradhat csupán a színpadon, tehát azért használjuk játéktérként a nézőteret is, azért világítom meg a nézőket, mert azt szeretném, hogy egy nagy, közös, megélt lelkigyakorlatként teljen ez az 1 óra 45 perc. És ha ennyit hozzá tudtunk tenni az általános (lelki)állapotokhoz, akkor azt hiszem, ez már nagy dolog.

Aki látta már a kolozsvári Jézus Krisztus szupersztárt, az teljes mértékben átérezheti, mennyire igaz az, amiről a rendező a Krónikának beszélt. Hatalmas lélegzetű előadást alkottak, rengetegféle, nagy horderejű húzóerővel. Húzóerőnek bizonyul maga a zenei remekmű, a príma rendezés és lenyűgöző koreográfia, a látványvilág egésze, a kiváló alkotók, énekesek, táncosok, zenészek. No meg a húzónév: Jézus Krisztus, a szupersztár.