Fotó: Krónika
2007. december 12., 00:002007. december 12., 00:00
A várost – ahol néhány évvel ezelõtt a színház vezetõsége és a hagyományokkal szakítani kívánó színházszemlélet ellen „lázadt fel\" a közönség egy része – megmozgatta a szemle. Minden este telt házzal játszották az elõadásokat, és a fellépõk szerint a közönség nemcsak mennyiségileg volt számottevõ: több társulat tagjai is úgy értékelték, hogy értõ és igényes nézõk elõtt játszhattak. A legnagyobb ováció a budapesti Katona József Színház és a spanyol Teatro de la Abadía produkcióját jutalmazta – az Ascher Tamás rendezte Ivanovot és az Ana Vallés rendezte Emlékezni fogok mindnyájatokra címû elõadás színészeit állva tapsolták vissza több ízben is. A negatív póluson a Temesvári Állami Német Színház és a San Diego-i Yolande Snaith&IMAGOmoves helyezkedik el: mind a Victor Ioan Frunzã rendezte Koldusopera, mind a Yolande Snaith koreografálta Tiltott szerelmek kertje szünetében megfogyatkoztak a kabátok a ruhatárban. A „minden napra egy elõadás\" szervezõelvet követõ fesztiválon nagyrészt nagyszínpadi produkciókat láthattak az érdeklõdõk, a házigazda társulat pedig – a Silviu Purcãrete rendazte Gianni Schicchit kivéve – a stúdió-elõadásokból nyújtott reprezentatív válogatást: Ványa bácsi (Andrei ªerban rendezésében), Hoszszú péntek (Tompa Gábor rendezésében) és a Woyzeck (Mihai Mãniuþiu rendezésében). A kolozsvári magyar színház megalapításának 215. évfordulójára szervezett fesztivált hétfõn este Csehov A sirály címû drámája zárta, a nagyszebeni Radu Stanca Színház stúdiótermi produkcióját Andrei Serban rendezte. R. P. E. Kétszáztizenöt éve a Rhédey-házban Az újabb kutatások szerint 1792. december 17-én tartotta elsõ elõadását Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság – írja Darvay Nagy Adrienne A mesebeli szentmadár címû monográfiájában. A hagyomány szerint az elsõ szót Kótsi Patkó János mondta ki a gróf Rhédey Mihályné házának báltermében megtartott elõadáson. Az esemény emlékét ma is tábla õrzi a belvárosi palotán. A kiváló színész és rendezõ 1793-tól 1808-ig igazgatta a társaságot. Az erdélyi színjátszók Kolozsváron kívül Nagyváradon, Debrecenben, Marosvásárhelyen és más városokban is valóságos kultuszát teremtették meg a világirodalmi klasszikusainak – Shakespeare, Schiller vagy Moliere – mûveinek. Kótsi Patkó János rendezésében és címszereplésével mutatták be például a Hamletet 1793-ban, Kazinczy Ferenc fordításában. Kótsi maga is írt színmûveket, legismertebb mûve A havasi juhászleány címû énekes népi játéka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok