Fotó: A szerző felvétele
A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett hétfői vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra.
Az esten kialakult igen élénk vita főként arról folyt, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban, illetve miként vállalhatnának jelentősebb szerepet munkájuk révén az erdélyi szépírók a közéletben, a véleményformálásban. A Látó közös álláspontra helyezkedő írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak igenis meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban, az olvasótábor igényli azt, hogy a tekintélyes írók, költők véleményt mondjanak az őket érintő mindennapi jelenségekről, történésekről. Különvéleményt fogalmazott meg Demény Péter, aki szerint nem lehet általánosítani: mindig a személyes kapcsolatok alakítják a sajtó és az írók viszonyát, az írók közéleti szerepléseinek a gyakoriságát.
Tájékoztató jelleggel KAF szóba hozta a folyóirat körül bekövetkezett változásokat is: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. A Látó új arculatát megtervező Irsai Zsolt képzőművész a címlapválasztásról, a tipográfiai felfrissülésről, a hátsó borító „zsebéről” szólt, amelyben rendre a tartalomhoz kapcsolódó íróportrékat, posztereket talál az olvasó. KAF szerint a lap színvonalat tartó folyamatos megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte, amely számos kiemelkedő tehetségű magyar írót invitált beszélgetésre marosvásárhelyi közönség elé. Novemberben például kivételesen két író-olvasó találkozó is lesz: 22-én a Korunk szerkesztőit, 29-én pedig Nádas Péter Kossuth-díjas írót, drámaírót látják vendégül.
A most kezdett párbeszédsorozatot is folytatni kívánják: november 15-én a Marosvásárhelyen élő és dolgozó magyar ajkú tanárokkal kívánnak beszélgetni a szépirodalom és az oktatás közös kérdéseiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok