Fotó: A szerző felvétele
A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett hétfői vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra.
Az esten kialakult igen élénk vita főként arról folyt, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban, illetve miként vállalhatnának jelentősebb szerepet munkájuk révén az erdélyi szépírók a közéletben, a véleményformálásban. A Látó közös álláspontra helyezkedő írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak igenis meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban, az olvasótábor igényli azt, hogy a tekintélyes írók, költők véleményt mondjanak az őket érintő mindennapi jelenségekről, történésekről. Különvéleményt fogalmazott meg Demény Péter, aki szerint nem lehet általánosítani: mindig a személyes kapcsolatok alakítják a sajtó és az írók viszonyát, az írók közéleti szerepléseinek a gyakoriságát.
Tájékoztató jelleggel KAF szóba hozta a folyóirat körül bekövetkezett változásokat is: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. A Látó új arculatát megtervező Irsai Zsolt képzőművész a címlapválasztásról, a tipográfiai felfrissülésről, a hátsó borító „zsebéről” szólt, amelyben rendre a tartalomhoz kapcsolódó íróportrékat, posztereket talál az olvasó. KAF szerint a lap színvonalat tartó folyamatos megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte, amely számos kiemelkedő tehetségű magyar írót invitált beszélgetésre marosvásárhelyi közönség elé. Novemberben például kivételesen két író-olvasó találkozó is lesz: 22-én a Korunk szerkesztőit, 29-én pedig Nádas Péter Kossuth-díjas írót, drámaírót látják vendégül.
A most kezdett párbeszédsorozatot is folytatni kívánják: november 15-én a Marosvásárhelyen élő és dolgozó magyar ajkú tanárokkal kívánnak beszélgetni a szépirodalom és az oktatás közös kérdéseiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok