
Fotó: A szerző felvétele
A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett hétfői vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra.
Az esten kialakult igen élénk vita főként arról folyt, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban, illetve miként vállalhatnának jelentősebb szerepet munkájuk révén az erdélyi szépírók a közéletben, a véleményformálásban. A Látó közös álláspontra helyezkedő írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak igenis meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban, az olvasótábor igényli azt, hogy a tekintélyes írók, költők véleményt mondjanak az őket érintő mindennapi jelenségekről, történésekről. Különvéleményt fogalmazott meg Demény Péter, aki szerint nem lehet általánosítani: mindig a személyes kapcsolatok alakítják a sajtó és az írók viszonyát, az írók közéleti szerepléseinek a gyakoriságát.
Tájékoztató jelleggel KAF szóba hozta a folyóirat körül bekövetkezett változásokat is: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. A Látó új arculatát megtervező Irsai Zsolt képzőművész a címlapválasztásról, a tipográfiai felfrissülésről, a hátsó borító „zsebéről” szólt, amelyben rendre a tartalomhoz kapcsolódó íróportrékat, posztereket talál az olvasó. KAF szerint a lap színvonalat tartó folyamatos megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte, amely számos kiemelkedő tehetségű magyar írót invitált beszélgetésre marosvásárhelyi közönség elé. Novemberben például kivételesen két író-olvasó találkozó is lesz: 22-én a Korunk szerkesztőit, 29-én pedig Nádas Péter Kossuth-díjas írót, drámaírót látják vendégül.
A most kezdett párbeszédsorozatot is folytatni kívánják: november 15-én a Marosvásárhelyen élő és dolgozó magyar ajkú tanárokkal kívánnak beszélgetni a szépirodalom és az oktatás közös kérdéseiről.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.