
Baász Imre A Föld sebei (Tilalmak) című alkotását is kiállítják
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az IttMást – Romániai magyar művészet 1975 és 1989 között című kiállítást nyitja meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ. Az intézmény évzáró tárlatát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg, rajta kívül Madaras Péter is kurátor.
2021. december 16., 12:192021. december 16., 12:19
A kiállító művészeket és a közönséget Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere és Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője köszöntik.
A SzocRelatív című, 1945 és 1965 közötti, valamint a Felezőidő2 című, az 1965 és 1975 közötti erdélyi magyar művészetet bemutató, időrendiségben, de tematikailag is rendszerező kiállítások után, az IttMást a kommunista diktatúra utolsó időszaka képzőművészetének újító törekvéseit fogja át.
Az IttMást című kiállítás azokat az 1975 és 1989 között alkotó romániai magyar művészegyéniségeket, művészcsoportokat és műveiket ajánlja a közönség figyelmébe, akik annak idején a hivatalos kulturális elvárástól, ízléstől és ideológiától eltértek.
A kiállításon szereplő képzőművészek arra törekedtek, hogy formailag, továbbá tartalmilag is lehetőleg autonóm, de az európai képzőművészet idejéhez igazított, a neoavantgárd, a transzavantgárd és más kortárs irányzatokhoz kapcsolódó műveket hozzanak létre.
Kiállító művészek
Ábrahám Jakab, Ady József, Albert László, Antik Sándor, Aranyossy György, Baab József Bumbi, Baász Imre, Bartha József, Bertalan István, Biró Gábor, Bocskay Vince, Bocz Borbála, Bunuș Ioan, Butak András, Deák Barna, Deák M. Ria, Diénes Attila, Dobribán Emil, Egyed Judit, Elekes Károly, Erdei Gy. Zoltán, Ferenczi Károly, Garda Aladár, Gerendi Anikó, György Csaba Borgó, Irsai Zsolt, Jakabos Olsefszky Imola, Jakobovits Márta, Jakobovits Miklós, Jánosi Antal, Jecza Péter, Jovián György, Kacsó István, Kancsura István, Katz András, Kazar Vasile, Kazinczy Gábor, Kerekes Gyöngyi, Kis Béla, Kocsis Előd, Koncz István, Kosztándi Jenő, Kovács Károly, Kuti Dénes, Mattis – Teutsch Waldemar, Miklósi Dénes, Molnár László, Nagy Árpád Pika, Nagy Pál, Onucsán Miklós, Orth István, Pusztai Péter, Rákosfalvy Zsuzsi, Simó Enikő, Simon Sándor, Sipos László, Szabó Zoltán Judóka, Szilágyi Varga Zoltán, Szörtsey Gábor, Tamás Anna, Tamás Klára, Tóth László, Ujvárossy László, Ütő Gusztáv.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!