
Fotó: Boda Gergely
2013. március 14., 07:422013. március 14., 07:42
A premier gyakorlatilag a társulat művészeti vezetőjének rendezőként való bemutatkozása, Keresztes Attila ugyanis eddig nem rendezett még a vásárhelyi színpadon. A rendező szerint Gorkij darabja – amely magyar nyelvterületen Éjjeli menedékhelyként ismert, ám a társulat az eredeti, Mélyben címmel mutatja be – a drámairodalom egyik gyöngyszeme, amelyet különböző korokban különbözőképpen értelmeztek. „Habár maga Makszim Gorkij vállalta, hogy a szocialista realizmus képviselője, darabja ma egészen mást jelent, mint pusztán egy társadalmi probléma bemutatását” – fogalmaz a rendező, aki szerint a dráma születése után száztíz évvel is rendkívül aktuális.
Az Éjjeli menedékhely a különböző társadalmi rétegek mindenkori rajzaként értelmezhető mű. Szereplői abban hasonlítanak, hogy mindegyikük az adott társadalmi osztály aljára csúszott figura: Klescs, a lakatos, aki büszke arra, hogy munkásember, a nagybeteg Anna, Klescs felesége, akit a férj folyamatosan bántalmaz, a börtönviselt Szatyin, aki húga védelmében megölt egy gazembert, az alkoholista Színész vagy éppen Pepel, a tolvaj, aki el szeretne innen menekülni. Ebbe a degradált világba érkezik Luka, az öreg vándor, aki valamennyiük életének fontos szereplője lesz.
A darab alapproblémája most is aktuális, a társadalom perifériájára szorultak, a számkivetettek sorsa ugyanis korunk nagy problémái közé tartozik. Naponta találkozunk a marginalizálódás különböző formáival, a társadalmi helyzet és az ember lényege közötti, nemegyszer feloldhatatlannak tűnő feszültséggel és ebből fakadóan az istenkeresés és az arról való lemondás dilemmájával. „Megpróbáltuk mi is az emberiség egyik legfontosabb kérdéskörét kibontani. Hogy van-e Isten? Hogyan viszonyulunk a hitünkhöz és hitetlenségünkhöz? Mit teszünk, ha valaki meghal vagy épp megszületik?” – mutatott rá a társulatvezető, aki gyakorlatilag ezzel a produkcióval mutatkozik be rendezőként a marosvásárhelyi társulat és közönség előtt. „Kellemesen meglepődtem azon, hogy mennyire szeretnének jót csinálni a társulat tagjai” – fogalmazott a közös munkáról Keresztes.
Gorkij drámája immár harmadik alkalommal kerül színpadra Marosvásárhelyen, legelőször 1948-ban még a Kultúrpalotában mutatták be, majd 1989-ben. Az utóbbiban és a jelenlegiben is játszott/játszik a színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, aki hangsúlyozta azonban, hogy a mostani előadásnak szinte semmi köze a 89-eshez. Az előadást 16 éven felülieknek ajánlják az alkotók, egyrészt mert kell egy bizonyos érettségi szint a darab értelmezéséhez, másrészt a rendező szerint az előadás bizonyos részletei „sérthetik azt a fajta naiv szemérmet, amely a 16 éven aluliakra jellemző”.
„Itt gondolkodni kell, ismerni kell a kereszténység alapértékeit, a Bibliát. Nem lesz meg a gyilkos, nem találnak aranyat, nem adják át fele királyságukat, de a mélyben óriási történetek vannak, amelyeket lehet, csak később lehet értelmezni, még a tapskor sem” – jegyezte meg az előadásról Gáspárik Attila, aki szerint már „ki volt éhezve erre az előadásra a társulat”. Az 1 óra 50 perces előadást március 16-án mutatják be a színház nagytermében.
Szász Cs. Emese
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.