
Fotó: Boda Gergely
2013. március 14., 07:422013. március 14., 07:42
A premier gyakorlatilag a társulat művészeti vezetőjének rendezőként való bemutatkozása, Keresztes Attila ugyanis eddig nem rendezett még a vásárhelyi színpadon. A rendező szerint Gorkij darabja – amely magyar nyelvterületen Éjjeli menedékhelyként ismert, ám a társulat az eredeti, Mélyben címmel mutatja be – a drámairodalom egyik gyöngyszeme, amelyet különböző korokban különbözőképpen értelmeztek. „Habár maga Makszim Gorkij vállalta, hogy a szocialista realizmus képviselője, darabja ma egészen mást jelent, mint pusztán egy társadalmi probléma bemutatását” – fogalmaz a rendező, aki szerint a dráma születése után száztíz évvel is rendkívül aktuális.
Az Éjjeli menedékhely a különböző társadalmi rétegek mindenkori rajzaként értelmezhető mű. Szereplői abban hasonlítanak, hogy mindegyikük az adott társadalmi osztály aljára csúszott figura: Klescs, a lakatos, aki büszke arra, hogy munkásember, a nagybeteg Anna, Klescs felesége, akit a férj folyamatosan bántalmaz, a börtönviselt Szatyin, aki húga védelmében megölt egy gazembert, az alkoholista Színész vagy éppen Pepel, a tolvaj, aki el szeretne innen menekülni. Ebbe a degradált világba érkezik Luka, az öreg vándor, aki valamennyiük életének fontos szereplője lesz.
A darab alapproblémája most is aktuális, a társadalom perifériájára szorultak, a számkivetettek sorsa ugyanis korunk nagy problémái közé tartozik. Naponta találkozunk a marginalizálódás különböző formáival, a társadalmi helyzet és az ember lényege közötti, nemegyszer feloldhatatlannak tűnő feszültséggel és ebből fakadóan az istenkeresés és az arról való lemondás dilemmájával. „Megpróbáltuk mi is az emberiség egyik legfontosabb kérdéskörét kibontani. Hogy van-e Isten? Hogyan viszonyulunk a hitünkhöz és hitetlenségünkhöz? Mit teszünk, ha valaki meghal vagy épp megszületik?” – mutatott rá a társulatvezető, aki gyakorlatilag ezzel a produkcióval mutatkozik be rendezőként a marosvásárhelyi társulat és közönség előtt. „Kellemesen meglepődtem azon, hogy mennyire szeretnének jót csinálni a társulat tagjai” – fogalmazott a közös munkáról Keresztes.
Gorkij drámája immár harmadik alkalommal kerül színpadra Marosvásárhelyen, legelőször 1948-ban még a Kultúrpalotában mutatták be, majd 1989-ben. Az utóbbiban és a jelenlegiben is játszott/játszik a színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, aki hangsúlyozta azonban, hogy a mostani előadásnak szinte semmi köze a 89-eshez. Az előadást 16 éven felülieknek ajánlják az alkotók, egyrészt mert kell egy bizonyos érettségi szint a darab értelmezéséhez, másrészt a rendező szerint az előadás bizonyos részletei „sérthetik azt a fajta naiv szemérmet, amely a 16 éven aluliakra jellemző”.
„Itt gondolkodni kell, ismerni kell a kereszténység alapértékeit, a Bibliát. Nem lesz meg a gyilkos, nem találnak aranyat, nem adják át fele királyságukat, de a mélyben óriási történetek vannak, amelyeket lehet, csak később lehet értelmezni, még a tapskor sem” – jegyezte meg az előadásról Gáspárik Attila, aki szerint már „ki volt éhezve erre az előadásra a társulat”. Az 1 óra 50 perces előadást március 16-án mutatják be a színház nagytermében.
Szász Cs. Emese
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.