„Egy szinte mesebeli szerelem főhőse is volt Benedek Elek” – olvasható a dokumentumfilm ajánlójában
Fotó: mediaklikk.hu
Benedek Elek nemcsak a „nagy mesemondó”, a gyermek- és ifjúsági irodalom megteremtője, az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője volt, de egy szinte mesebeli szerelem főhőse is, aki a teljes életével is példát mutatott – olvasható az Istenke bicskája című, az íróról szóló frissen készült dokumentumfilm ajánlójában, amelyet június 4-én mutatnak be az M5 csatornán.
2020. május 26., 21:162020. május 26., 21:16
Istenke bicskája – ez a címe a Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmnek, amelyet június 4-én, romániai idő szerint 18:40-kor mutatnak be az M5 tévécsatorna műsorán – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a háromszéki Kisbaconban található Benedek Elek-emlékház, amely az író egykori otthonában működik múzeumként.
A Magyarországon készült film producere Krisztics Dezső, társproducere Környei Mihály. Az alkotást Mátyássy Áron Balázs Béla-díjas film- és televíziórendező, forgatókönyvíró, valamint Szögi László rendezte. A társrendező Krisztics Villő, vágó Rokál Benedek, a zene Balázs Ádám munkája.
Mátyássy Áron olyan népszerű televíziós sorozatok rendezője, mint az Aranyélet (2015–2016), a Korhatáros szerelem (2017), a Mintaapák (2019). A Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmben feltűnik Básti Juli színésznő is.
– olvasható az életrajzi dokumentumfilm ajánlójában.
Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án, ott is hunyt el 1929. augusztus 17-én. Újságíró, író, országgyűlési képviselő volt, „a nagy mesemondóként” ismeri nevét a nagyközönség. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület ország-
gyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
Az ifjúság számára készült meseátdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak.
Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba, és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!