„Egy szinte mesebeli szerelem főhőse is volt Benedek Elek” – olvasható a dokumentumfilm ajánlójában
Fotó: mediaklikk.hu
Benedek Elek nemcsak a „nagy mesemondó”, a gyermek- és ifjúsági irodalom megteremtője, az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője volt, de egy szinte mesebeli szerelem főhőse is, aki a teljes életével is példát mutatott – olvasható az Istenke bicskája című, az íróról szóló frissen készült dokumentumfilm ajánlójában, amelyet június 4-én mutatnak be az M5 csatornán.
2020. május 26., 21:162020. május 26., 21:16
Istenke bicskája – ez a címe a Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmnek, amelyet június 4-én, romániai idő szerint 18:40-kor mutatnak be az M5 tévécsatorna műsorán – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a háromszéki Kisbaconban található Benedek Elek-emlékház, amely az író egykori otthonában működik múzeumként.
A Magyarországon készült film producere Krisztics Dezső, társproducere Környei Mihály. Az alkotást Mátyássy Áron Balázs Béla-díjas film- és televíziórendező, forgatókönyvíró, valamint Szögi László rendezte. A társrendező Krisztics Villő, vágó Rokál Benedek, a zene Balázs Ádám munkája.
Mátyássy Áron olyan népszerű televíziós sorozatok rendezője, mint az Aranyélet (2015–2016), a Korhatáros szerelem (2017), a Mintaapák (2019). A Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmben feltűnik Básti Juli színésznő is.
– olvasható az életrajzi dokumentumfilm ajánlójában.
Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án, ott is hunyt el 1929. augusztus 17-én. Újságíró, író, országgyűlési képviselő volt, „a nagy mesemondóként” ismeri nevét a nagyközönség. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület ország-
gyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
Az ifjúság számára készült meseátdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak.
Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba, és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!