2009. március 26., 09:592009. március 26., 09:59
Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen majd Kolozsváron is bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában 500. kötetként megjelent irodalomtörténeti kötetet, amelynek első részében megismerhetjük a két világháború közötti erdélyi szerzőket, illetve az irodalmi folyamatokat és jelenségeket; a második részben pedig a korszak irodalmi domkumentumainak összegzését.
„Közhellyé vált manapság értékteremtésről, értékmegőrzésről beszélni, Pomogáts Béla azonban azok közé tartozik, aki keveset beszél erről, de annál többet tesz ennek érdekében” – hangoztatta Kozma Mária, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában tartott könyvbemutatón. Mint mondta, a nagyszabású, hiányt pótló alkotás megszületéséhez elengedhetetlen volt a szerző több évtizedes kutatómunkája, az olykor sziszifuszi munka, amellyel rendszerezte az irodalomtörténet-írást.
„Hiszem azt, hogy az ember életében vannak olyan fordulatok, amelyek teljesen megváltoztatják az életét” – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a hétfői könyvbemutatón. Mint mondta, az ő életében az 1969-es erdélyi körútját tekinti ilyennek, amikor számos olyan erdélyi magyar szerzővel sikerült találkoznia, akik már úgy fogadták, mint a Kuncz Aladár munkásságát kutató irodalomtudóst. Pomogáts ugyanis első komolyabb tanulmányát Kuncz Aladárról írta.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy a Magyar irodalom Erdélyben cím célzatos, és ezzel is a magyar irodalom egységességét kívánja hangsúlyozni. „Az erdélyi magyar irodalom nem más, mint a magyarországi vagy a többi magyar nyelven írt irodalom, csupán az különbözteti meg a többitől, hogy Erdélyben fejlődött ki, itt él, és itt vannak különleges feladatai” – fejtette ki Pomogáts Béla a Krónika kérdésére.
A szakember úgy véli, nem lehet a magyar irodalmat feldarabolni országhatárok szerint, mert egy magyar irodalom van, amely a kora középkortól kezdődően egységben működik és fejlődik. Pomogáts elárulta, hogy készülőben van az irodalomtörténeti munka második része is, amely az 1945–1989 közötti időszakot öleli fel.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.