2009. március 26., 09:592009. március 26., 09:59
Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen majd Kolozsváron is bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában 500. kötetként megjelent irodalomtörténeti kötetet, amelynek első részében megismerhetjük a két világháború közötti erdélyi szerzőket, illetve az irodalmi folyamatokat és jelenségeket; a második részben pedig a korszak irodalmi domkumentumainak összegzését.
„Közhellyé vált manapság értékteremtésről, értékmegőrzésről beszélni, Pomogáts Béla azonban azok közé tartozik, aki keveset beszél erről, de annál többet tesz ennek érdekében” – hangoztatta Kozma Mária, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában tartott könyvbemutatón. Mint mondta, a nagyszabású, hiányt pótló alkotás megszületéséhez elengedhetetlen volt a szerző több évtizedes kutatómunkája, az olykor sziszifuszi munka, amellyel rendszerezte az irodalomtörténet-írást.
„Hiszem azt, hogy az ember életében vannak olyan fordulatok, amelyek teljesen megváltoztatják az életét” – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a hétfői könyvbemutatón. Mint mondta, az ő életében az 1969-es erdélyi körútját tekinti ilyennek, amikor számos olyan erdélyi magyar szerzővel sikerült találkoznia, akik már úgy fogadták, mint a Kuncz Aladár munkásságát kutató irodalomtudóst. Pomogáts ugyanis első komolyabb tanulmányát Kuncz Aladárról írta.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy a Magyar irodalom Erdélyben cím célzatos, és ezzel is a magyar irodalom egységességét kívánja hangsúlyozni. „Az erdélyi magyar irodalom nem más, mint a magyarországi vagy a többi magyar nyelven írt irodalom, csupán az különbözteti meg a többitől, hogy Erdélyben fejlődött ki, itt él, és itt vannak különleges feladatai” – fejtette ki Pomogáts Béla a Krónika kérdésére.
A szakember úgy véli, nem lehet a magyar irodalmat feldarabolni országhatárok szerint, mert egy magyar irodalom van, amely a kora középkortól kezdődően egységben működik és fejlődik. Pomogáts elárulta, hogy készülőben van az irodalomtörténeti munka második része is, amely az 1945–1989 közötti időszakot öleli fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok