2009. március 26., 09:592009. március 26., 09:59
Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen majd Kolozsváron is bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában 500. kötetként megjelent irodalomtörténeti kötetet, amelynek első részében megismerhetjük a két világháború közötti erdélyi szerzőket, illetve az irodalmi folyamatokat és jelenségeket; a második részben pedig a korszak irodalmi domkumentumainak összegzését.
„Közhellyé vált manapság értékteremtésről, értékmegőrzésről beszélni, Pomogáts Béla azonban azok közé tartozik, aki keveset beszél erről, de annál többet tesz ennek érdekében” – hangoztatta Kozma Mária, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában tartott könyvbemutatón. Mint mondta, a nagyszabású, hiányt pótló alkotás megszületéséhez elengedhetetlen volt a szerző több évtizedes kutatómunkája, az olykor sziszifuszi munka, amellyel rendszerezte az irodalomtörténet-írást.
„Hiszem azt, hogy az ember életében vannak olyan fordulatok, amelyek teljesen megváltoztatják az életét” – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a hétfői könyvbemutatón. Mint mondta, az ő életében az 1969-es erdélyi körútját tekinti ilyennek, amikor számos olyan erdélyi magyar szerzővel sikerült találkoznia, akik már úgy fogadták, mint a Kuncz Aladár munkásságát kutató irodalomtudóst. Pomogáts ugyanis első komolyabb tanulmányát Kuncz Aladárról írta.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy a Magyar irodalom Erdélyben cím célzatos, és ezzel is a magyar irodalom egységességét kívánja hangsúlyozni. „Az erdélyi magyar irodalom nem más, mint a magyarországi vagy a többi magyar nyelven írt irodalom, csupán az különbözteti meg a többitől, hogy Erdélyben fejlődött ki, itt él, és itt vannak különleges feladatai” – fejtette ki Pomogáts Béla a Krónika kérdésére.
A szakember úgy véli, nem lehet a magyar irodalmat feldarabolni országhatárok szerint, mert egy magyar irodalom van, amely a kora középkortól kezdődően egységben működik és fejlődik. Pomogáts elárulta, hogy készülőben van az irodalomtörténeti munka második része is, amely az 1945–1989 közötti időszakot öleli fel.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.