2009. március 26., 09:592009. március 26., 09:59
Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen majd Kolozsváron is bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában 500. kötetként megjelent irodalomtörténeti kötetet, amelynek első részében megismerhetjük a két világháború közötti erdélyi szerzőket, illetve az irodalmi folyamatokat és jelenségeket; a második részben pedig a korszak irodalmi domkumentumainak összegzését.
„Közhellyé vált manapság értékteremtésről, értékmegőrzésről beszélni, Pomogáts Béla azonban azok közé tartozik, aki keveset beszél erről, de annál többet tesz ennek érdekében” – hangoztatta Kozma Mária, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában tartott könyvbemutatón. Mint mondta, a nagyszabású, hiányt pótló alkotás megszületéséhez elengedhetetlen volt a szerző több évtizedes kutatómunkája, az olykor sziszifuszi munka, amellyel rendszerezte az irodalomtörténet-írást.
„Hiszem azt, hogy az ember életében vannak olyan fordulatok, amelyek teljesen megváltoztatják az életét” – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a hétfői könyvbemutatón. Mint mondta, az ő életében az 1969-es erdélyi körútját tekinti ilyennek, amikor számos olyan erdélyi magyar szerzővel sikerült találkoznia, akik már úgy fogadták, mint a Kuncz Aladár munkásságát kutató irodalomtudóst. Pomogáts ugyanis első komolyabb tanulmányát Kuncz Aladárról írta.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy a Magyar irodalom Erdélyben cím célzatos, és ezzel is a magyar irodalom egységességét kívánja hangsúlyozni. „Az erdélyi magyar irodalom nem más, mint a magyarországi vagy a többi magyar nyelven írt irodalom, csupán az különbözteti meg a többitől, hogy Erdélyben fejlődött ki, itt él, és itt vannak különleges feladatai” – fejtette ki Pomogáts Béla a Krónika kérdésére.
A szakember úgy véli, nem lehet a magyar irodalmat feldarabolni országhatárok szerint, mert egy magyar irodalom van, amely a kora középkortól kezdődően egységben működik és fejlődik. Pomogáts elárulta, hogy készülőben van az irodalomtörténeti munka második része is, amely az 1945–1989 közötti időszakot öleli fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok