Már nem jellemző annyira a magyarországi irodalmi és irodalomkritikai életre az a fajta káros klikkesedés, amely néhány éve még eléggé megosztotta a fiatal alkotókat is – derült ki a Fiatal Írók Szövetsége hármas könyvbemutatóján kedden délután.
2013. augusztus 21., 18:232013. augusztus 21., 18:23
Szőllőssy Balázs, a szövetség elsőkötetes sorozatának egyik szerkesztője szerint természetesen most is vannak kisebb-nagyobb csoportok, műhelyek, de ezek inkább mellérendelt viszonyba kerültek, ebben az egyre barátibb láncolatban pedig a FISZ sem dominanciaigénnyel lép fel, igyekeznek áthidalni a szakadékokat, ráadásul a határon túli magyar írókkal, írószervezetekkel is egyre jobba kapcsolatot ápolnak – a kolozsvári könyvbemutatóra éppen az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében került sor. Izsó Zita Tengerlakó, Korpa Tamás Egy híd térfogatáról éás Molnár Illés Hüllők és izzók című verseskötetéről a szerzők Serestély Zalán fiatal kolozsvári költővel, íróval beszélgettek.
Mint kiderült, a három első kötet között az egyik tulajdonképpen második, Molnár Illés ugyanis hallgatott a régi jó tanácsra, miszerint az első kötetet gyorsan meg kell írni, majd gyorsan elfelejteni, így az első kéziratot kidobta, majd megírta a mostani koncepciózus verseskönyvet. Az első kötetet eleve szikárabbra tervezte, megpróbálta minél kevesebb szóval kifejezni amit akart, a lehető legtöbb helyet adva a csendnek, a megjelent kötetre viszont megoldott feladatként tekint. Jelenleg egész máson dolgozik, egyfajta balladanyelvet igyekszik kialakítani, -tanulmányozni, a történetmesélés kezdte ugyanis foglalkoztatni a népballadák hatására, igyekszik ezzel a kortárs irodalomban még kiaknázatlan lehetőséggel élni.
Korpa Tamás az első kötetének anyagából kiindulva kezdett el egy potenciális másodikat, a „véres kezű” szerkesztők javaslatára ugyanis kimaradt a kötetéből a Metapillanat című ciklus, amelyet jelenleg is folytat. Izsó Zita szerint már sikerült eltávolodnia a könyv anyagától, így könnyebben fogadja a kritikákat.
A város terei
Serestély Zalán szerint mindhárom kötetben erőteljesen jelen vannak a városi terek, míg Molnár Illésnél absztrahált archetipikus elemekként vannak jelen a város elemei, addig Korpa Tamás apró részleteket nagyít fel, azt sugallva, hogy minden be- és átvilágítható a nyelvvel. Izsó Zita is részleteiben figyeli a várost, de inkább mikroközösségeire, jellegzetes, vagy deviáns figuráira koncentrál.
Szőllőssy Balázs elmondta, a másik sorozatszerkesztővel, Borbáth Péterrel sokféle stratégiát ötvöznek a tehetséges szerzők felkutatására, egyrészt követik a folyóiratokban megjelenő írásokat, őket is gyakran megkeresik kéziratokkal, de a FISZ rendszeresen szervez pályázatokat is, amelyek legjobbjait első kötetük kiadásával támogatják. Korpa Tamás egyébként a tavalyi pályázat verskategóriájának győztese, ősszel pedig a próza kategória megosztott első díjának két szerzője veheti kézbe saját debütkönyvét.
Jékely Zoltán, az irodalom lovagja
Ugyancsak a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerveztek kerekasztal-beszélgetést a volt New York szállóban a száz éve született Jékely Zoltánról. Áprily Lajos fiáról dr. Péterfy Sarolt irodalomtörténész, Jékely-kutató, a Jékely-hagyaték kezelője, dr. Vallasek Júlia irodalomtörténész, a BBTE oktatója és Boka László az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója beszélgetett. A moderátor, Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője provokálva az irodalomtörténészeket, feltette a kérdést, hogy miért is tekintünk nagy költőként Jékely Zoltánra, annak ellenére, hogy nem illeszkedik be az irodalmi kánonba. Péterfy Sarolt, Jékely unokája, fényképekkel illusztrálva mutatta be a költő életpályáját és a Jékely 100 című kötetet, amelybe 10 kiváló kortárs költő válogatta a verseket, esszéket és fotókat.
Jékely kolozsvári pályafutása a második világháború idejére esett a Világosság folyóirat munkatársa volt és a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Balla Zsófia költő szerint Jékely nagyságát az is igazolja, hogy sikeresen küzdött meg a költőóriás édesapa árnyékával, hozzá hasonlóan jelentőset alkotott. A verstagolást, a ritmikát jól kezelte. A Nyugat harmadik nemzedékének tagjaként a halál motívumot Ady Endréhez és József Attilához képest is másként kezelte, hiszen ez nála sokszor ötvöződik az álommal, és jelen van a humor is. Vallasek Júlia szerint Jékely verseit nem irodalomtudósként kell olvasni, hanem mint gimnazista diák, szívvel – ha tetszik a vers olvassuk, ha nem tegyük le. Jékely Zoltánt méltatói, kortársai az irodalom bölcs és elegáns lovagjának tartották, Nemes Nagy Ágnes így ír róla:„Mindnyájan tudtuk, hogy ő a költői költő, a költő archetípusa”.
Oroszhegyi Tünde, Varga László
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!