
Fotó: Mihály Csaba
Bartis Attila, Filip Florian és Kemény István estje zárta a hétvégén az irodalmi évet Székelyudvarhelyen. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér beszélgetett alkotási folyamataikról, a nyelvi korlátokat átlépő barátságokról.
2015. december 13., 18:502015. december 13., 18:50
A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Bartis Attila, a bukaresti Filip Florian és a budapesti Kemény István költő művekről, írói hitvallásról is beszélt. Bartis Attila többek közt A vége című, legújabb regényéről és a vásárhelyi teátrumban színre vitt munkájáról értekezett. „Köztes állapotban vagyok, színházi embernek nem merném mondani magam, de annál sokkal több közöm van a színházhoz, semhogy civil legyek. Ez egyfajta kötéltánc” – ecsetelte az élményt Bartis.
Filip Florian teljes mértékben a fikció hívének tekinti magát, úgy véli, nem lenne vonzó számára az írás, ha csupán személyes élményeit kéne felsorolnia. Olykor beleékel elemeket a saját gyerekkorából – így a testvérével együtt írott regényében is – ám ezt a gyerekkor varázsának jegyében teszi. „Nem szeretem az azonnali történeteket önmagunkról. Miért jobbak ezek, mint a másoké? Ahelyett, hogy önmagam sorsát siratnám az írásban, inkább kitalálok olyan világokat, amelyekkel el lehet vonatkoztatni a valóságtól” – fogalmazott.
Murányi kérdésére válaszolva Kemény István úgy vélte, Erdélyben pezsgőbb a „slam élet”, mint Magyarországon. Szerinte folyamatos a megújulás a műfajban, amelyet a színházi produkció és a megszokott költészet közti átmenetnek tekint. Bartis elárulta, hogy Filip Floriannal kialakult barátsága változtatta meg, hogy miként tekint a román nyelvre. A bukaresti író elmondta, Berlinben találkozott az erdélyi íróval, és pillanatok alatt úgy érezte, mindig is barátok voltak.
Az est másik meghívottját, Kemény Istvánt Bartis Attilán keresztül ismerte meg, vele szintén mély kapcsolatot alakított ki. „Létezik közöttünk egy nyelvi fogyatékosság, hiszen mindketten „foghíjas” angollal kínlódunk, de ez is nagy értéke a barátságunknak, amely a beszéden túl is létezik – mondta a román prózaíró.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!