
Fotó: Mihály Csaba
Bartis Attila, Filip Florian és Kemény István estje zárta a hétvégén az irodalmi évet Székelyudvarhelyen. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér beszélgetett alkotási folyamataikról, a nyelvi korlátokat átlépő barátságokról.
2015. december 13., 18:502015. december 13., 18:50
A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Bartis Attila, a bukaresti Filip Florian és a budapesti Kemény István költő művekről, írói hitvallásról is beszélt. Bartis Attila többek közt A vége című, legújabb regényéről és a vásárhelyi teátrumban színre vitt munkájáról értekezett. „Köztes állapotban vagyok, színházi embernek nem merném mondani magam, de annál sokkal több közöm van a színházhoz, semhogy civil legyek. Ez egyfajta kötéltánc” – ecsetelte az élményt Bartis.
Filip Florian teljes mértékben a fikció hívének tekinti magát, úgy véli, nem lenne vonzó számára az írás, ha csupán személyes élményeit kéne felsorolnia. Olykor beleékel elemeket a saját gyerekkorából – így a testvérével együtt írott regényében is – ám ezt a gyerekkor varázsának jegyében teszi. „Nem szeretem az azonnali történeteket önmagunkról. Miért jobbak ezek, mint a másoké? Ahelyett, hogy önmagam sorsát siratnám az írásban, inkább kitalálok olyan világokat, amelyekkel el lehet vonatkoztatni a valóságtól” – fogalmazott.
Murányi kérdésére válaszolva Kemény István úgy vélte, Erdélyben pezsgőbb a „slam élet”, mint Magyarországon. Szerinte folyamatos a megújulás a műfajban, amelyet a színházi produkció és a megszokott költészet közti átmenetnek tekint. Bartis elárulta, hogy Filip Floriannal kialakult barátsága változtatta meg, hogy miként tekint a román nyelvre. A bukaresti író elmondta, Berlinben találkozott az erdélyi íróval, és pillanatok alatt úgy érezte, mindig is barátok voltak.
Az est másik meghívottját, Kemény Istvánt Bartis Attilán keresztül ismerte meg, vele szintén mély kapcsolatot alakított ki. „Létezik közöttünk egy nyelvi fogyatékosság, hiszen mindketten „foghíjas” angollal kínlódunk, de ez is nagy értéke a barátságunknak, amely a beszéden túl is létezik – mondta a román prózaíró.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
szóljon hozzá!