Fotó: Mihály Csaba
Bartis Attila, Filip Florian és Kemény István estje zárta a hétvégén az irodalmi évet Székelyudvarhelyen. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér beszélgetett alkotási folyamataikról, a nyelvi korlátokat átlépő barátságokról.
2015. december 13., 18:502015. december 13., 18:50
A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Bartis Attila, a bukaresti Filip Florian és a budapesti Kemény István költő művekről, írói hitvallásról is beszélt. Bartis Attila többek közt A vége című, legújabb regényéről és a vásárhelyi teátrumban színre vitt munkájáról értekezett. „Köztes állapotban vagyok, színházi embernek nem merném mondani magam, de annál sokkal több közöm van a színházhoz, semhogy civil legyek. Ez egyfajta kötéltánc” – ecsetelte az élményt Bartis.
Filip Florian teljes mértékben a fikció hívének tekinti magát, úgy véli, nem lenne vonzó számára az írás, ha csupán személyes élményeit kéne felsorolnia. Olykor beleékel elemeket a saját gyerekkorából – így a testvérével együtt írott regényében is – ám ezt a gyerekkor varázsának jegyében teszi. „Nem szeretem az azonnali történeteket önmagunkról. Miért jobbak ezek, mint a másoké? Ahelyett, hogy önmagam sorsát siratnám az írásban, inkább kitalálok olyan világokat, amelyekkel el lehet vonatkoztatni a valóságtól” – fogalmazott.
Murányi kérdésére válaszolva Kemény István úgy vélte, Erdélyben pezsgőbb a „slam élet”, mint Magyarországon. Szerinte folyamatos a megújulás a műfajban, amelyet a színházi produkció és a megszokott költészet közti átmenetnek tekint. Bartis elárulta, hogy Filip Floriannal kialakult barátsága változtatta meg, hogy miként tekint a román nyelvre. A bukaresti író elmondta, Berlinben találkozott az erdélyi íróval, és pillanatok alatt úgy érezte, mindig is barátok voltak.
Az est másik meghívottját, Kemény Istvánt Bartis Attilán keresztül ismerte meg, vele szintén mély kapcsolatot alakított ki. „Létezik közöttünk egy nyelvi fogyatékosság, hiszen mindketten „foghíjas” angollal kínlódunk, de ez is nagy értéke a barátságunknak, amely a beszéden túl is létezik – mondta a román prózaíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Bemutatóra készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját láthatja a hétvégén a közönség.
Szerda reggel 82 éves korában elhunyt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész. Balázs Péter tíz évig vezette a Szigligeti színházat, a társulat a közösségi oldalán számolt be a halálhírről.
New Yorkban teltház előtt tartották a Magyar menyegző egyesült államokbeli premierjét kedden. A Mozgókép Múzeumának mozitermében tartott vetítésen Káel Csaba rendező és Tamás Lajos producer, operatőr képviselte a film alkotóit.
Magával ragadónak ígérkezik a Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje: az Abigél című musicalt mutatja be a társulat szombaton Eszenyi Enikő rendezésében.
Gazdag könyvkínálattal és az újonnan megjelent kötetek bemutatóival várják az olvasás szerelmeseit a 11. Adventi Könyvvásárra december 11. és 14. között Kolozsváron a Vallásszabadság Házába és a volt Melody Szálló épületébe.
Adventi csodaváró koncerttel látogatnak el a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alkotói a kolozsvári Puck Bábszínházba.
Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós professzor idén lenne 80 éves, az évfordulón konferenciát szerveznek a kolozsvári Bölcsészkaron december 12-én és 13-án.
Történelmi konferenciát tartanak Kolozsváron csütörtökön a II. bécsi döntés 85. évfordulóján az Erdélyi Ferences Rendtartomány szétválasztásáról.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!