
Fotó: Boda L. Gergely
A kezdők és a haladók mellett úgynevezett ínyenceknek is tartottak táncoktatást Jobbágytelkén a tizennyolcadik Marosszéki Népzene- és Néptánctáborban, ahol 232 résztvevő táncolt, énekelt, hallgatta az előadásokat, vagy az esti táncházban gyakorolta a délelőtt tanultakat.
2016. július 18., 13:252016. július 18., 13:25
A tábori alkotmány 15 pontban fogalmazza meg a viselkedési normákat, az első így hangzik: Örvendj, hogy itt vagy! – s ezt a résztvevők be is tartották. Ottjártunkkor megbizonyosodtunk erről, hiszen a művelődési ház és az iskolai osztálytermek megteltek, alig lehetett már belépni. Más-más helyen tartották a kezdők, a haladók és az ínyencek oktatását, ez utóbbiaknak harmadik éve külön csoportot hoztak létre, hogy valami mást, kevésbé ismertet, legalábbis a táncházak repertoárjáról hiányzót tanulhassanak.
Átlagosnak nevezte a tábort a jelenlévők számát tekintve Ferencz Zsolt szervező, hozzátéve, hogy nem is szeretnék jövedelmezővé duzzasztani. „Ötszáz embert már nem bírna meg ez a falu\" – magyarázta a szervező. A résztvevők között egyenlő arányban voltak hazaiak és magyarországiak. A Maros megyeiek mellett Kovászna, Hargita, Brassó, Szatmár megyékből érkeztek a táborba, amely gazdag programjával vonzza az érdeklődőket. A jobbágytelkivel együtt nyolc néptánctábor működik Erdély-szerte, de ez nem jelent konkurenciát, általában a kínálat szerint választják ki, melyikbe mennek a néptánc és népzene kedvelői.
A 18 éves táborral sok az egykorú fiatal, illetve azoknak a száma, akik ezen „nevelkedtek\". Ők azok, akik intenzívebben bekapcsolódnak, az esti táncházban nem csak jelen vannak, táncolnak is, sőt a táboron kívül, talán annak jótékony hatására saját tánccsoportot működtetnek, a szombati gálaműsornak is ők voltak a fellépői. A japán résztvevő, ahogy a finnországi is, már visszajárónak számít – mondta Ferencz Zsolt. Előbbi Fazakas János Japánban is oktató néptáncos tanítványa, utóbbi magyar elődökkel rendelkező fiatalember. Fazakas, azaz „Fazi\" a táborban az ínyenceket oktatja, a maga vidám, jókedvű, humoros stílusában magyarázza a Székely-Mezőségre jellemző tánclépéseket, amelyek falvanként váltakoznak.
Autók helyett tehenek
Aki egyszer megfordult a jobbágytelki táborban, az igyekszik visszatérni – fogalmazott az egyik résztvevő, aki nyolcadik alkalommal jött el a félreeső, nehezen megközelíthető faluba. „Éppen ezt szeretem benne a színes programon túl, hogy ilyen érintetlen, nincs gépkocsiforgalom, a tehenek esténként itt vonulnak végig a falu főutcáján, az emberek köszönnek egymásnak, de még az idegennek is. Itt mindenki mindenkivel szóba áll, beszélgetnek az emberek, kíváncsiak\" – mondta Anna, aki Magyarországról érkezett családjával együtt.
A visszatérők mellett mindig vannak újak, akik vagy a „régiektől\" hallottak a táborról, vagy az interneten találtak rá. Általában a gazdag program, ami megragadja az érdeklődők figyelmét, hiszen a táncoktatás mellett minden napra jut egy néprajzi témájú előadás, este pedig más-más hagyományőrző tánccsoport lép színpadra, illetve kirándulás, tábortűz, koncert, esti táncház is van.
A helyiek is részesei a tábornak
Igaz, hogy a tánc- vagy énekoktatáson nincsenek jelen, de a falubeliek sem maradnak ki a tábor rendezvényeiből. Például szállást kínálnak azoknak, akik nem akartak sátorban megszállni. Bár a sátortáborban is van lehetőség – órarend szerinti – meleg és hideg víz használatára, tisztálkodásra, többen a falusi házak kínálta szálláslehetőséget választották. A szervezők jóval a tábor kezdete előtt végigjárják a települést, és érdeklődnek, melyik család vállalja, hogy térítés ellenében elszállásolja az érkezőket. 20-25 euró ellenében lehet élvezni a falusi, nyugodt körülményeket. A falubeliekkel azonban nemcsak a szálláson vagy a kocsmában lehetett találkozni, hanem az előadásokon, esti rendezvényeken, táncházban is.
A tábori alkotmány 15. cikkelye világosan a táborozók tudomására adta: „Ha pihenni jöttél, rossz helyre érkeztél!\" – ami igaz is volt, hiszen az egyhetes rendezvénysorozat nem a pihenésről szólt, hanem sok-sok zenéről, énekről és táncról. A tanulós-szórakozás mellett a résztvevők Barabás László előadásában a Székely-Mezőség néprajzát ismerhették meg, Bereczki Éva a jobbágytelki népviseletet mutatta be, Kádár Elemér a táncház íratlan szabályairól beszélt. Esténként a hagyományőrző néptáncegyüttesek a jobbágytelki mellett vajdaszentiványi, mezőpaniti, fickói, mezőmadarasi táncokat mutattak be.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!