
Fotó: Boda L. Gergely
A kezdők és a haladók mellett úgynevezett ínyenceknek is tartottak táncoktatást Jobbágytelkén a tizennyolcadik Marosszéki Népzene- és Néptánctáborban, ahol 232 résztvevő táncolt, énekelt, hallgatta az előadásokat, vagy az esti táncházban gyakorolta a délelőtt tanultakat.
2016. július 18., 13:252016. július 18., 13:25
A tábori alkotmány 15 pontban fogalmazza meg a viselkedési normákat, az első így hangzik: Örvendj, hogy itt vagy! – s ezt a résztvevők be is tartották. Ottjártunkkor megbizonyosodtunk erről, hiszen a művelődési ház és az iskolai osztálytermek megteltek, alig lehetett már belépni. Más-más helyen tartották a kezdők, a haladók és az ínyencek oktatását, ez utóbbiaknak harmadik éve külön csoportot hoztak létre, hogy valami mást, kevésbé ismertet, legalábbis a táncházak repertoárjáról hiányzót tanulhassanak.
Átlagosnak nevezte a tábort a jelenlévők számát tekintve Ferencz Zsolt szervező, hozzátéve, hogy nem is szeretnék jövedelmezővé duzzasztani. „Ötszáz embert már nem bírna meg ez a falu\" – magyarázta a szervező. A résztvevők között egyenlő arányban voltak hazaiak és magyarországiak. A Maros megyeiek mellett Kovászna, Hargita, Brassó, Szatmár megyékből érkeztek a táborba, amely gazdag programjával vonzza az érdeklődőket. A jobbágytelkivel együtt nyolc néptánctábor működik Erdély-szerte, de ez nem jelent konkurenciát, általában a kínálat szerint választják ki, melyikbe mennek a néptánc és népzene kedvelői.
A 18 éves táborral sok az egykorú fiatal, illetve azoknak a száma, akik ezen „nevelkedtek\". Ők azok, akik intenzívebben bekapcsolódnak, az esti táncházban nem csak jelen vannak, táncolnak is, sőt a táboron kívül, talán annak jótékony hatására saját tánccsoportot működtetnek, a szombati gálaműsornak is ők voltak a fellépői. A japán résztvevő, ahogy a finnországi is, már visszajárónak számít – mondta Ferencz Zsolt. Előbbi Fazakas János Japánban is oktató néptáncos tanítványa, utóbbi magyar elődökkel rendelkező fiatalember. Fazakas, azaz „Fazi\" a táborban az ínyenceket oktatja, a maga vidám, jókedvű, humoros stílusában magyarázza a Székely-Mezőségre jellemző tánclépéseket, amelyek falvanként váltakoznak.
Autók helyett tehenek
Aki egyszer megfordult a jobbágytelki táborban, az igyekszik visszatérni – fogalmazott az egyik résztvevő, aki nyolcadik alkalommal jött el a félreeső, nehezen megközelíthető faluba. „Éppen ezt szeretem benne a színes programon túl, hogy ilyen érintetlen, nincs gépkocsiforgalom, a tehenek esténként itt vonulnak végig a falu főutcáján, az emberek köszönnek egymásnak, de még az idegennek is. Itt mindenki mindenkivel szóba áll, beszélgetnek az emberek, kíváncsiak\" – mondta Anna, aki Magyarországról érkezett családjával együtt.
A visszatérők mellett mindig vannak újak, akik vagy a „régiektől\" hallottak a táborról, vagy az interneten találtak rá. Általában a gazdag program, ami megragadja az érdeklődők figyelmét, hiszen a táncoktatás mellett minden napra jut egy néprajzi témájú előadás, este pedig más-más hagyományőrző tánccsoport lép színpadra, illetve kirándulás, tábortűz, koncert, esti táncház is van.
A helyiek is részesei a tábornak
Igaz, hogy a tánc- vagy énekoktatáson nincsenek jelen, de a falubeliek sem maradnak ki a tábor rendezvényeiből. Például szállást kínálnak azoknak, akik nem akartak sátorban megszállni. Bár a sátortáborban is van lehetőség – órarend szerinti – meleg és hideg víz használatára, tisztálkodásra, többen a falusi házak kínálta szálláslehetőséget választották. A szervezők jóval a tábor kezdete előtt végigjárják a települést, és érdeklődnek, melyik család vállalja, hogy térítés ellenében elszállásolja az érkezőket. 20-25 euró ellenében lehet élvezni a falusi, nyugodt körülményeket. A falubeliekkel azonban nemcsak a szálláson vagy a kocsmában lehetett találkozni, hanem az előadásokon, esti rendezvényeken, táncházban is.
A tábori alkotmány 15. cikkelye világosan a táborozók tudomására adta: „Ha pihenni jöttél, rossz helyre érkeztél!\" – ami igaz is volt, hiszen az egyhetes rendezvénysorozat nem a pihenésről szólt, hanem sok-sok zenéről, énekről és táncról. A tanulós-szórakozás mellett a résztvevők Barabás László előadásában a Székely-Mezőség néprajzát ismerhették meg, Bereczki Éva a jobbágytelki népviseletet mutatta be, Kádár Elemér a táncház íratlan szabályairól beszélt. Esténként a hagyományőrző néptáncegyüttesek a jobbágytelki mellett vajdaszentiványi, mezőpaniti, fickói, mezőmadarasi táncokat mutattak be.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!