Ínyencek ropták a táncot Jobbágytelkén

A tábori alkotmány 15 pontban fogalmazza meg a viselkedési normákat, az első így hangzik: Örvendj, hogy itt vagy! – s ezt a résztvevők be is tartották. Ottjártunkkor megbizonyosodtunk erről, hiszen a művelődési ház és az iskolai osztálytermek megteltek, alig lehetett már belépni. Más-más helyen tartották a kezdők, a haladók és az ínyencek oktatását, ez utóbbiaknak harmadik éve külön csoportot hoztak létre, hogy valami mást, kevésbé ismertet, legalábbis a táncházak repertoárjáról hiányzót tanulhassanak.

Átlagosnak nevezte a tábort a jelenlévők számát tekintve Ferencz Zsolt szervező, hozzátéve, hogy nem is szeretnék jövedelmezővé duzzasztani. „Ötszáz embert már nem bírna meg ez a falu\" – magyarázta a szervező. A résztvevők között egyenlő arányban voltak hazaiak és magyarországiak. A Maros megyeiek mellett Kovászna, Hargita, Brassó, Szatmár megyékből érkeztek a táborba, amely gazdag programjával vonzza az érdeklődőket. A jobbágytelkivel együtt nyolc néptánctábor működik Erdély-szerte, de ez nem jelent konkurenciát, általában a kínálat szerint választják ki, melyikbe mennek a néptánc és népzene kedvelői.

A 18 éves táborral sok az egykorú fiatal, illetve azoknak a száma, akik ezen „nevelkedtek\". Ők azok, akik intenzívebben bekapcsolódnak, az esti táncházban nem csak jelen vannak, táncolnak is, sőt a táboron kívül, talán annak jótékony hatására saját tánccsoportot működtetnek, a szombati gálaműsornak is ők voltak a fellépői. A japán résztvevő, ahogy a finnországi is, már visszajárónak számít – mondta Ferencz Zsolt. Előbbi Fazakas János Japánban is oktató néptáncos tanítványa, utóbbi magyar elődökkel rendelkező fiatalember. Fazakas, azaz „Fazi\" a táborban az ínyenceket oktatja, a maga vidám, jókedvű, humoros stílusában magyarázza a Székely-Mezőségre jellemző tánclépéseket, amelyek falvanként váltakoznak.

Autók helyett tehenek

Aki egyszer megfordult a jobbágytelki táborban, az igyekszik visszatérni – fogalmazott az egyik résztvevő, aki nyolcadik alkalommal jött el a félreeső, nehezen megközelíthető faluba. „Éppen ezt szeretem benne a színes programon túl, hogy ilyen érintetlen, nincs gépkocsiforgalom, a tehenek esténként itt vonulnak végig a falu főutcáján, az emberek köszönnek egymásnak, de még az idegennek is. Itt mindenki mindenkivel szóba áll, beszélgetnek az emberek, kíváncsiak\" – mondta Anna, aki Magyarországról érkezett családjával együtt.

A visszatérők mellett mindig vannak újak, akik vagy a „régiektől\" hallottak a táborról, vagy az interneten találtak rá. Általában a gazdag program, ami megragadja az érdeklődők figyelmét, hiszen a táncoktatás mellett minden napra jut egy néprajzi témájú előadás, este pedig más-más hagyományőrző tánccsoport lép színpadra, illetve kirándulás, tábortűz, koncert, esti táncház is van.

A helyiek is részesei a tábornak

Igaz, hogy a tánc- vagy énekoktatáson nincsenek jelen, de a falubeliek sem maradnak ki a tábor rendezvényeiből. Például szállást kínálnak azoknak, akik nem akartak sátorban megszállni. Bár a sátortáborban is van lehetőség – órarend szerinti – meleg és hideg víz használatára, tisztálkodásra, többen a falusi házak kínálta szálláslehetőséget választották. A szervezők jóval a tábor kezdete előtt végigjárják a települést, és érdeklődnek, melyik család vállalja, hogy térítés ellenében elszállásolja az érkezőket. 20-25 euró ellenében lehet élvezni a falusi, nyugodt körülményeket. A falubeliekkel azonban nemcsak a szálláson vagy a kocsmában lehetett találkozni, hanem az előadásokon, esti rendezvényeken, táncházban is.

A tábori alkotmány 15. cikkelye világosan a táborozók tudomására adta: „Ha pihenni jöttél, rossz helyre érkeztél!\" – ami igaz is volt, hiszen az egyhetes rendezvénysorozat nem a pihenésről szólt, hanem sok-sok zenéről, énekről és táncról. A tanulós-szórakozás mellett a résztvevők Barabás László előadásában a Székely-Mezőség néprajzát ismerhették meg, Bereczki Éva a jobbágytelki népviseletet mutatta be, Kádár Elemér a táncház íratlan szabályairól beszélt. Esténként a hagyományőrző néptáncegyüttesek a jobbágytelki mellett vajdaszentiványi, mezőpaniti, fickói, mezőmadarasi táncokat mutattak be.