2012. november 15., 08:262012. november 15., 08:26
Az ugyanis kiderült, igen sok a baj a magyar színművészek és színházi szakemberek hazai képzésében, és erről a körülmények éppúgy tehetnek, mint a sokszor rossz döntéseket hozó vagy éppen önhibájukon kívül tehetetlenné váló egyetemek. Az igazgató szerint a bolognai rendszer bevezetésén a színészképzés csak veszített, hiszen, ellentétben például az orvosi vagy a mérnöki karokkal, itt nem sikerült kilobbizni, hogy az alapképzés időtartama ne csökkenjen három évre. Bodó szerint Kolozsváron „lasszóval fogják be a diákokat” még a pótfelvételin is.
A rossz érettségi eredmények pedig a művészeti képzésekre jelentkezők számát még drámaibban érintik, mint más szakokat, hiszen a művészeti, illetve humán profilú középiskolákban a legalacsonyabb az átmenő jegyek aránya. Az igazgató szerint a politikai hatalom is gyakran keresztbe tesz a színházaknak, nemcsak az alacsony támogatással, hanem például azzal is, hogy sok helyen nem művészeti képzettségű igazgatók kerülnek a főigazgatói székekbe.
Az Interferenciák címet viselte a második beszélgetés, amelyen Simon Judit újságíró Szabó K. István rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatójával, illetve Sorin Militaru rendezővel beszélgetett a magyar és a román színházi kultúra találkozásairól.
Szabó K. István rendezésében nemrég mutatta be az Equus című darabot a váradi román színház, Militaru pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával vitte színpadra a Makrancos hölgyet, amelyet épp a fórumot megelőző este láthatott a fesztivál közönsége Váradon. A beszélgetőtársak egybehangzó véleménye szerint a magyar színészek komolyságukkal, a románok pedig kreativitásukkal tűnnek ki leginkább, a kettő interferenciájából pedig egy harmadik, teljesen új minőség születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok