2012. november 15., 08:262012. november 15., 08:26
Az ugyanis kiderült, igen sok a baj a magyar színművészek és színházi szakemberek hazai képzésében, és erről a körülmények éppúgy tehetnek, mint a sokszor rossz döntéseket hozó vagy éppen önhibájukon kívül tehetetlenné váló egyetemek. Az igazgató szerint a bolognai rendszer bevezetésén a színészképzés csak veszített, hiszen, ellentétben például az orvosi vagy a mérnöki karokkal, itt nem sikerült kilobbizni, hogy az alapképzés időtartama ne csökkenjen három évre. Bodó szerint Kolozsváron „lasszóval fogják be a diákokat” még a pótfelvételin is.
A rossz érettségi eredmények pedig a művészeti képzésekre jelentkezők számát még drámaibban érintik, mint más szakokat, hiszen a művészeti, illetve humán profilú középiskolákban a legalacsonyabb az átmenő jegyek aránya. Az igazgató szerint a politikai hatalom is gyakran keresztbe tesz a színházaknak, nemcsak az alacsony támogatással, hanem például azzal is, hogy sok helyen nem művészeti képzettségű igazgatók kerülnek a főigazgatói székekbe.
Az Interferenciák címet viselte a második beszélgetés, amelyen Simon Judit újságíró Szabó K. István rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatójával, illetve Sorin Militaru rendezővel beszélgetett a magyar és a román színházi kultúra találkozásairól.
Szabó K. István rendezésében nemrég mutatta be az Equus című darabot a váradi román színház, Militaru pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával vitte színpadra a Makrancos hölgyet, amelyet épp a fórumot megelőző este láthatott a fesztivál közönsége Váradon. A beszélgetőtársak egybehangzó véleménye szerint a magyar színészek komolyságukkal, a románok pedig kreativitásukkal tűnnek ki leginkább, a kettő interferenciájából pedig egy harmadik, teljesen új minőség születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok