2012. november 15., 08:262012. november 15., 08:26
Az ugyanis kiderült, igen sok a baj a magyar színművészek és színházi szakemberek hazai képzésében, és erről a körülmények éppúgy tehetnek, mint a sokszor rossz döntéseket hozó vagy éppen önhibájukon kívül tehetetlenné váló egyetemek. Az igazgató szerint a bolognai rendszer bevezetésén a színészképzés csak veszített, hiszen, ellentétben például az orvosi vagy a mérnöki karokkal, itt nem sikerült kilobbizni, hogy az alapképzés időtartama ne csökkenjen három évre. Bodó szerint Kolozsváron „lasszóval fogják be a diákokat” még a pótfelvételin is.
A rossz érettségi eredmények pedig a művészeti képzésekre jelentkezők számát még drámaibban érintik, mint más szakokat, hiszen a művészeti, illetve humán profilú középiskolákban a legalacsonyabb az átmenő jegyek aránya. Az igazgató szerint a politikai hatalom is gyakran keresztbe tesz a színházaknak, nemcsak az alacsony támogatással, hanem például azzal is, hogy sok helyen nem művészeti képzettségű igazgatók kerülnek a főigazgatói székekbe.
Az Interferenciák címet viselte a második beszélgetés, amelyen Simon Judit újságíró Szabó K. István rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatójával, illetve Sorin Militaru rendezővel beszélgetett a magyar és a román színházi kultúra találkozásairól.
Szabó K. István rendezésében nemrég mutatta be az Equus című darabot a váradi román színház, Militaru pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával vitte színpadra a Makrancos hölgyet, amelyet épp a fórumot megelőző este láthatott a fesztivál közönsége Váradon. A beszélgetőtársak egybehangzó véleménye szerint a magyar színészek komolyságukkal, a románok pedig kreativitásukkal tűnnek ki leginkább, a kettő interferenciájából pedig egy harmadik, teljesen új minőség születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok