2012. november 15., 08:262012. november 15., 08:26
Az ugyanis kiderült, igen sok a baj a magyar színművészek és színházi szakemberek hazai képzésében, és erről a körülmények éppúgy tehetnek, mint a sokszor rossz döntéseket hozó vagy éppen önhibájukon kívül tehetetlenné váló egyetemek. Az igazgató szerint a bolognai rendszer bevezetésén a színészképzés csak veszített, hiszen, ellentétben például az orvosi vagy a mérnöki karokkal, itt nem sikerült kilobbizni, hogy az alapképzés időtartama ne csökkenjen három évre. Bodó szerint Kolozsváron „lasszóval fogják be a diákokat” még a pótfelvételin is.
A rossz érettségi eredmények pedig a művészeti képzésekre jelentkezők számát még drámaibban érintik, mint más szakokat, hiszen a művészeti, illetve humán profilú középiskolákban a legalacsonyabb az átmenő jegyek aránya. Az igazgató szerint a politikai hatalom is gyakran keresztbe tesz a színházaknak, nemcsak az alacsony támogatással, hanem például azzal is, hogy sok helyen nem művészeti képzettségű igazgatók kerülnek a főigazgatói székekbe.
Az Interferenciák címet viselte a második beszélgetés, amelyen Simon Judit újságíró Szabó K. István rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatójával, illetve Sorin Militaru rendezővel beszélgetett a magyar és a román színházi kultúra találkozásairól.
Szabó K. István rendezésében nemrég mutatta be az Equus című darabot a váradi román színház, Militaru pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával vitte színpadra a Makrancos hölgyet, amelyet épp a fórumot megelőző este láthatott a fesztivál közönsége Váradon. A beszélgetőtársak egybehangzó véleménye szerint a magyar színészek komolyságukkal, a románok pedig kreativitásukkal tűnnek ki leginkább, a kettő interferenciájából pedig egy harmadik, teljesen új minőség születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok