2012. november 15., 08:262012. november 15., 08:26
Az ugyanis kiderült, igen sok a baj a magyar színművészek és színházi szakemberek hazai képzésében, és erről a körülmények éppúgy tehetnek, mint a sokszor rossz döntéseket hozó vagy éppen önhibájukon kívül tehetetlenné váló egyetemek. Az igazgató szerint a bolognai rendszer bevezetésén a színészképzés csak veszített, hiszen, ellentétben például az orvosi vagy a mérnöki karokkal, itt nem sikerült kilobbizni, hogy az alapképzés időtartama ne csökkenjen három évre. Bodó szerint Kolozsváron „lasszóval fogják be a diákokat” még a pótfelvételin is.
A rossz érettségi eredmények pedig a művészeti képzésekre jelentkezők számát még drámaibban érintik, mint más szakokat, hiszen a művészeti, illetve humán profilú középiskolákban a legalacsonyabb az átmenő jegyek aránya. Az igazgató szerint a politikai hatalom is gyakran keresztbe tesz a színházaknak, nemcsak az alacsony támogatással, hanem például azzal is, hogy sok helyen nem művészeti képzettségű igazgatók kerülnek a főigazgatói székekbe.
Az Interferenciák címet viselte a második beszélgetés, amelyen Simon Judit újságíró Szabó K. István rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti igazgatójával, illetve Sorin Militaru rendezővel beszélgetett a magyar és a román színházi kultúra találkozásairól.
Szabó K. István rendezésében nemrég mutatta be az Equus című darabot a váradi román színház, Militaru pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával vitte színpadra a Makrancos hölgyet, amelyet épp a fórumot megelőző este láthatott a fesztivál közönsége Váradon. A beszélgetőtársak egybehangzó véleménye szerint a magyar színészek komolyságukkal, a románok pedig kreativitásukkal tűnnek ki leginkább, a kettő interferenciájából pedig egy harmadik, teljesen új minőség születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok