In memoriam Csire József

Nagyváradon született 1926. április 14-én. Szülővárosában végezte iskolai tanulmányait, és itt is érettségizett. Főiskolai tanulmányait Kolozsváron és Bukarestben folytatta a zeneművészeti és társadalomtudományi fakultásokon. Az ötvenes évek elején a Művelődési Minisztériumban a komolyzenei szaktárca vezetője volt. Ezután a kolozsvári és a fővárosi zenekarokban elsőhegedűs, karmester. Hosszabb ideig a bukaresti zeneiskolában neveli a kiváló hegedűspalántákat, majd a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán volt tanár, lektor, docens, végezetül a rendszerváltozás első hat évében dékán. Kitűnő eredményekkel irányítja az intézményt, és a nemzetközi hírnév elindításában vállalt jelentős szerepet. Konzultáns professzorként értékes útmutatásokkal látta el a doktori diszszertációt író növendékeit. Bárki mehetett hozzá, azonnal odaadó atyai jóindulattal segített mindenkin. Imádta egész élete folyamán a szülővárosát, annak évezredes zenei múltját, jelenét. Az élet fintora, hogy városától távol kellett leélnie életét. Mint ifjú, tehetséges hegedűs a Boda Oszkár Vonósnégyesben szerzett életre szóló szakmai tapasztalatot. Öt évig volt a nagyváradi filharmónia elsőhegedűse és szólistája, majd a kolozsvári és bukaresti zenekarok megbecsült hegedűse, karmestere.

A Thurzó családdal egész élete során baráti-szakmai kapcsolatban állt, tanúsítja ezt a sok száz levél. A zeneszerzés terén is maradandó opuszokat hagyott az utókorra, a hangszerszólóktól a nagylélegzetű vokálszimfonikus alkotásokig, operákig. A marosújvári születésű író, újságíró, ifjúsági lapszerkesztő feleségével, Gabriella asszonnyal ifjúságnevelő zenés mesejátékokat írtak és számos iskolában bemutatták. Nagyváradon, a 90-es években, a Varadinum Vonósnégyessel tíz alkalommal eljátszottuk, hatalmas közönségsikerrel, a Szavak Háza című zenés darabját. A narrátor szerepében Molnár Sárközy Júlia színművésznő bűvölte el a fiatalokat. A mester kamaradarabjait a váradi előadóművészek műsoraikon tartották, mint például a zongorakísérettel játszott dalait, az egyetlen Vonósnégyest, az alulírottnak ajánlott Három szólóbrácsaművet, a két brácsadalt Dsida Jenő és Magda Isanos tragikus sorsú költők verseire. Több elméleti munkája is napvilágot látott. A hegedűtanároknak és zeneszerzést tanulóknak remek tankönyveket (Ludus Modalis, Hangszerelés alapelvei) írt, de a dramaturgiával foglalkozóknak is hasznos kézikönyveket jelentetett meg a módszertanról.

Nemrég kezdtem el összeállítani egy szerzői est programját a 85. születésnapjának megünneplésére. Sajnos az ünnepi hangverseny helyett már csak emlékhangversenyre kerülhet sor, de városunk szülöttének emlékét ápolni szeretnénk. Nyugodj békében.

Thurzó Sándor József