2011. június 02., 09:242011. június 02., 09:24
Nagyváradon született 1926. április 14-én. Szülővárosában végezte iskolai tanulmányait, és itt is érettségizett. Főiskolai tanulmányait Kolozsváron és Bukarestben folytatta a zeneművészeti és társadalomtudományi fakultásokon. Az ötvenes évek elején a Művelődési Minisztériumban a komolyzenei szaktárca vezetője volt. Ezután a kolozsvári és a fővárosi zenekarokban elsőhegedűs, karmester. Hosszabb ideig a bukaresti zeneiskolában neveli a kiváló hegedűspalántákat, majd a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán volt tanár, lektor, docens, végezetül a rendszerváltozás első hat évében dékán. Kitűnő eredményekkel irányítja az intézményt, és a nemzetközi hírnév elindításában vállalt jelentős szerepet. Konzultáns professzorként értékes útmutatásokkal látta el a doktori diszszertációt író növendékeit. Bárki mehetett hozzá, azonnal odaadó atyai jóindulattal segített mindenkin. Imádta egész élete folyamán a szülővárosát, annak évezredes zenei múltját, jelenét. Az élet fintora, hogy városától távol kellett leélnie életét. Mint ifjú, tehetséges hegedűs a Boda Oszkár Vonósnégyesben szerzett életre szóló szakmai tapasztalatot. Öt évig volt a nagyváradi filharmónia elsőhegedűse és szólistája, majd a kolozsvári és bukaresti zenekarok megbecsült hegedűse, karmestere.
A Thurzó családdal egész élete során baráti-szakmai kapcsolatban állt, tanúsítja ezt a sok száz levél. A zeneszerzés terén is maradandó opuszokat hagyott az utókorra, a hangszerszólóktól a nagylélegzetű vokálszimfonikus alkotásokig, operákig. A marosújvári születésű író, újságíró, ifjúsági lapszerkesztő feleségével, Gabriella asszonnyal ifjúságnevelő zenés mesejátékokat írtak és számos iskolában bemutatták. Nagyváradon, a 90-es években, a Varadinum Vonósnégyessel tíz alkalommal eljátszottuk, hatalmas közönségsikerrel, a Szavak Háza című zenés darabját. A narrátor szerepében Molnár Sárközy Júlia színművésznő bűvölte el a fiatalokat. A mester kamaradarabjait a váradi előadóművészek műsoraikon tartották, mint például a zongorakísérettel játszott dalait, az egyetlen Vonósnégyest, az alulírottnak ajánlott Három szólóbrácsaművet, a két brácsadalt Dsida Jenő és Magda Isanos tragikus sorsú költők verseire. Több elméleti munkája is napvilágot látott. A hegedűtanároknak és zeneszerzést tanulóknak remek tankönyveket (Ludus Modalis, Hangszerelés alapelvei) írt, de a dramaturgiával foglalkozóknak is hasznos kézikönyveket jelentetett meg a módszertanról.
Nemrég kezdtem el összeállítani egy szerzői est programját a 85. születésnapjának megünneplésére. Sajnos az ünnepi hangverseny helyett már csak emlékhangversenyre kerülhet sor, de városunk szülöttének emlékét ápolni szeretnénk. Nyugodj békében.
Thurzó Sándor József
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!