Az Osztrák-Magyar Monarchia idején sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, a reumások és asztmások számára a Kárpát-medencében, ezt is bemutatja a Bukarestben nyíló tárlat
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Fiume – Abbázia – Cirkvenica. Fürdőélet a Kárpát-medencében – ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Bukarest nyit meg február 27-én 19 órakor.
2023. február 24., 12:132023. február 24., 12:13
2023. február 24., 12:232023. február 24., 12:23
Az intézet 2019-ben indította el a Kárpát-medencei fürdőhelyeket bemutató rendez
vénysorozatát, melynek keretében egy-egy ikonikus fürdőtelepülés „vendégszerepel” az intézet kiállítótereiben. 2019-ben Borszéket, 2020-ban a Balaton-parti Fonyódot, 2021-ben Herkulesfürdőt és 2022-ben Budapest műemlék-fürdőit mutatták be.
A kiállítás szakmai anyagát a Pelles Márton – Balogh Ádám Tibor – Zsigmond Gábor által jegyzett Fiuméban 2022 nyarán bemutatott kiállításra alapozták, a kiállításon látható fotók a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a fortepan.hu gyűjteményekből kerültek kiválasztásra. A kiállítás műtárgyai a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából lesznek láthatóak Bukarestben.
Ebben az időszakban fejlődött ki a város infrastruktúrája, és kiemelt cél volt a város kikötőjének fejlesztése. Baross Gábor, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a vízi közlekedés fejlesztését tartotta fontosnak és előirányozta a kikötő korszerűsítését. Ezt segítette az ebben az időszakban épített Budapest–Fiume vasútvonal, amit 1873-ban adtak át.
Sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, a reumások és asztmások számára és az osztrák és a magyar orvosok hamar felfedezték Abbázia levegőjének gyógyító erejét. A kirándulni, fürdeni vagy gyógyulni vágyók számára kellemes klímája miatt akár télen is kiváló úti célnak számított Abbázia és környéke, és hamarosan kialakult egy új életszemlélet, amely meghirdette a szabadidő fogalmát, azaz azt, hogy az élet egy részét rendszeresen pihenéssel és kikapcsolódással kell tölteni – lehetőleg természeti környezetben.
A kiállítást dr. Török Róbert főmuzeológus, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója nyitja meg.
Orth István erdélyi grafikus kiállításával és a Bács Lajos-emlékkoncerttel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját. A koncert a 2015-ben elhunyt Bács Lajos erdélyi karmester emléke előtt tiszteleg.
Koncertekkel, kiállításokkal és filmvetítéssel ünnepli három napon át fennállásának 30. évfordulóját a Liszt Intézet bukaresti központja – közölte kedden az MTI-vel az intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!