
Orth István Az ember tragédiájához készült grafikájának részlete látható a kiállítás plakátján
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Orth István erdélyi grafikus kiállításával és a Bács Lajos-emlékkoncerttel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját. A koncert a 2015-ben elhunyt Bács Lajos erdélyi karmester emléke előtt tiszteleg.
2023. január 18., 11:022023. január 18., 11:02
Az intézet közleménye felidézte, hogy a kiállítással a magyar kultúrtörténet két jelentős évfordulóját ünneplik, hiszen Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én tisztázta le a Himnuszt. Szintén 200 éve született Madách Imre, akinek fő műve, Az ember tragédiája képzőművészeket is megihletett, így a cárok udvari festőjét, Zichy Mihályt, de Orth István erdélyi grafikusművészt is. Elkészítette a filozofikus jellegű lírai dráma képi világát vegyes technikával, majd rézmetszetként. Ez utóbbi anyag lesz látható a bukaresti Liszt Intézetben. A kiállítást Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője és Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg szerda este 19 órakor.
Orth István a Tolna megyei Nagyszékelyen született 1945-ben. Érettségi után elvégezte a kolozsvári Protestáns Teológiát, ezt követően Kazár László tanítványaként a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott.
A 2015-ben elhunyt Bács Lajos romániai magyar karmester és zeneszerző emlékkoncertjét csütörtökön tartják: az eseményen a marosvásárhelyi Tiberius Quartet és Borsos Edith énekművész lép fel.
A 2005-ben első alkalommal a Liszt Intézet által megszervezett bukaresti Magyar Zene Fesztivál alapítója és haláláig zsűritagja volt.
Szintén csütörtökön a Petőfi-emlékévhez kapcsolódóan a Liszt Intézetben díjazni fogják a Bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum diákjai által rajzolt János vitéz-képregényt, amelyet a tavaly számukra levetített Jankovics-filmből, illetve a hozzá kapcsolódó román nyelvű színházi előadásból ihletve készítettek a téli szünetben.

Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!