A legszebb magyar gyerekkönyv díját idén is, akárcsak tavaly, a csíki Gutenberg Kiadónál Kürti Andrea rajzaival megjelent kötet kapja csütörtökön Budapesten az Ünnepi Könyvhéten. László Noémi Bodzabél című verseskötetéről, az elismerésről, szöveg és illusztráció viszonyáról a költő és a képzőművész beszélt a Krónikának.
2018. június 07., 09:552018. június 07., 09:55
2018. június 07., 10:052018. június 07., 10:05
László Noémi Bodzabél című, a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál Kürti Andrea rajzaival megjelent verseskötete kapja a Szép Magyar Könyv 2017 versenyen a legszebb gyermekkönyv kategória fődíját. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elismerését csütörtökön délután adják át a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a 89. Ünnepi Könyvhét nyitónapján.
A csíki kiadó és Kürti Andrea munkáját nem először díjazzák ezzel az elismeréssel, Lackfi János Kutyából szalonna című gyermekverskötete – amelyet szintén a Kolozsváron élő művész illusztrált – a Szép Magyar Könyv tavalyi versenyén megkapta ugyanezt a kitüntetést, a Gutenberg – Kürti Andrea „páros” munkáját 2016-ban pedig Románia legszebb könyvei versenyen is jutalmazták. A képzőművésznek már tíz Gutenberg-kötetben jelentek meg rajzai.
és kész, és ha valaki komolyan gondolja, hogy szép gyerekkönyveket állít elő, akkor komolyan gondolja. Így ezek a tiszteletre méltó emberek méltán viszik el másodszor is a legszebben illusztrált magyar gyerekkönyvért járó elismerést” – mondta el a Krónika megkeresésére László Noémi kolozsvári költő, akinek Bodzabél című kötetét 2017-ben jelentette meg a Gutenberg. Úgy fogalmazott, ha a könyv túléli az útjába álló évtizedeket, amit szívből kíván neki, nem létezhet Kürti Andrea illusztrációi nélkül.
Kürti Andrea illusztrátor és László Noémi költő
Fotó: Archív
„A díj kétségkívül az illusztrátor és a kiadó munkáját, erőfeszítését dicséri, valamennyire azonban én is büszke vagyok rá, hiszen a kötet versei nélkül pont ezek a remekek nem születtek volna meg” – mondta László Noémi. Azt is kifejtette, hogy egy gyerekkönyv esetében rendkívül fontos a szöveget kísérő illusztráció képi világa.
Sokat számított a szöveg, de a mai napig emlékszem édesanyám halványkék borítós, arany feliratú Ezeregy éjszaka meséinek illusztrációira” – fejtette ki László Noémi. Úgy fogalmazott, amit gyerekkorában olvasott, annak általában emlékszik a „rajzos énjére” is.
„A Bóbita egyszerű és nagyszerű képvilága ma is beugrik a megfelelő Weöres-vers mellé, a Csipikét nem tudom elválasztani Rusz Lívia alakjaitól, és hiába akarom a könyvet a gyerekeimnek megvásárolni, nem fogom, ameddig nem találok olyan kiadást, amiben az eredeti rajzok díszelegnek. Janikovszky Éva könyveit el sem tudom képzelni Réber László zseniális rajzai nélkül” – fejtette ki László Noémi.
A Szatmár megyei Bogdándról származó, Kolozsváron élő Kürti Andrea divattervezői szakon végzett a kincses városban, pályája kezdetén gyerekruhákat tervezett, jelenleg főként gyerekeknek szóló köteteket illusztrál. Nemcsak a Gutenberggel, hanem többek közt a Koinónia Kiadóval is együtt dolgozik.
És ott a szöveg, amit ritkán szokás megemlíteni, amikor szép könyvekről beszélünk, pedig minden szép könyv egy inspiráló szöveggel kezdődik” – mondta el megkeresésünkre a képzőművész. Kifejtette, általában nem szereti alárendelni magát a szövegnek illusztrálás közben, szereti továbbgondolni, más szemszögből megközelíteni a történetet, versek esetében saját érzéseket is belecsempézni a rajzokba.
Fotó: Gutenberg Kiadó
Hozzátette, a Gutenberg Kiadó nagy tisztelettel viszonyul a szerzőihez, és nyomdailag is a maximumot próbálja meg kihozni a munkájukból. „A romániai szépkönyv-díj is kellemes meglepetés volt 2016-ban. Miután tavaly a Kutyából szalonna díjat nyert a Szép Magyar Könyv versenyén, egyáltalán nem számítottam arra, hogy a Bodzabélt is elismerik ugyanezen a megmérettetésen, így hatalmas öröm számomra. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Gutenberg Kiadóval összefonódtak az útjaink, mert nagyon jól együtt tudunk dolgozni, és azért is, hogy László Noémi versei hozzám kerültek. Úgy gondolom, ennek az együttműködésnek az eredménye az, hogy a szakma is értékeli a munkánkat” – mondta a képzőművész.
Kérdésünkre, hogy mennyire érezte magáénak a László Noémi verseiből kibomló sajátos világot, Kürti Andrea elmondta, ezeket a szövegeket sokkal nehezebb volt illusztrálni, mint kezdetben gondolta. „Sok esetben úgy tűnik, hogy azokat az érzéseket ragadja meg szavakkal, amit én csak képekkel tudok elmondani” – mondta a képzőművész. Arra is kitért, a munkafolyamat alatt a kiadóval szinte végig kommunikálnak, a könyv szerkezetét is közösen találják ki, a szövegről és a rajzokról is beszélgetni szoktak. A szerzőkkel viszont alig egyeztet, mint mondta, ha sokat beszélgetne velük, akkor túl sok konkrét információt kapna, és valószínűleg nehezebb lenne a verseket, meséket a saját világa irányába továbbgondolni.
De végre olvastam egy jó verset a szemeteskocsiról, újra elkezdtem használni a zöld színt, és készült néhány olyan rajz, ami még sokáig a kedvenceim közé fog tartozni, szóval megérte” – mondta el a képzőművész.
Fotó: Gutenberg Kiadó
Kürti Andreát arról is kérdeztük, hogy amikor az illusztrációkat készíti, mennyire összpontosít a gyerekolvasóra, illetve előtérbe kerül-e gyermeki énje, próbál-e gyerekszemszögből közelíteni a szövegekhez.
hogy a szöveget tiszteletben tartsam, és hogy a szöveg és rajz könyvvé gyúrva egységes egészet alkosson. Nem szoktam konkrétan az olvasóra gondolni, hisz annyiféle gyermek és felnőtt veszi majd a kezébe a könyvet, hogy úgyse lehet minden igénynek megfelelni” – mondta a képzőművész. Kifejtette, igazán sikeresnek azt a rajzot és azt a könyvet tartja, ami a gyermek- és felnőtt olvasó figyelmét egyaránt felkelti, ezért nem szokott csak gyerekeknek rajzolni, mindenkinek rajzol, aki kicsit is kíváncsi a világára.
Fotó: Gutenberg Kiadó
További munkáiról elmondta, épp egy diafilmet rajzol, utána két mesekönyv következik, ezek fogják kitölteni az elkövetkező pár hónapját. „A Gutenberg Kiadóval idén jelent meg a tizedik közös kötetünk, de a Koinónia Kiadónak és a D-Toys-nak is szeretek rajzolni. Emellett rendszeresen illusztrálok gyereklapokban, könyvtől független projekteket is elvállalok, ha látok benne fantáziát, és igyekszem évente néhány külföldi munkát is elvállalni. Próbálok saját projektekre is időt szakítani, amikor minden kötöttség nélkül csak magamnak rajzolhatok, és már nagyon rég tervezek egy kiadós vakációzást valami csendes helyen, messze Kolozsvártól. Nyilván, ezt a két utolsó tervet a legnehezebb megvalósítani” – mondta el Kürti Andrea.
Erdélyi szerzők a budapesti Ünnepi Könyvhéten
A csütörtökön kezdődő, június 11-ig tartó budapesti Ünnepi Könyvhéten, a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepén több mint 180 kiállító, 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálata fog szerepelni. A dedikálások mellett könyvbemutatók, beszélgetések és zenés programok is várják az olvasókat. A rendezvénysorozaton számos erdélyi meghívott is részt vesz, köteteket mutatnak be, dedikálnak. Amint a könyvhét honlapjának programjában olvasható, Káli Istvánt, a Bizony, csoda! című, gróf Bethlen Anikóval készült beszélgetőkönyvéről a kötetet megjelentető vásárhelyi Mentor Kiadó vezetője, Gálfalvi Ágnes kérdezi. Bemutatják többek közt Deé Nagy Anikó Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony című kötetét, amely a Kriterionnál látott napvilágot. Fiatal erdélyi írók, költők, szerkesztők is bemutatkoznak a könyvhéten, felolvas, dedikál, kerekasztal-beszélgetésen vesz részt többek közt Varga László Edgár, lapunk volt munkatársa, Sztercey Szabolcs Benedek, Gáll Attila, Gothár Tamás, Horváth Benji, Kali Ágnes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!