A legszebb magyar gyerekkönyv díját idén is, akárcsak tavaly, a csíki Gutenberg Kiadónál Kürti Andrea rajzaival megjelent kötet kapja csütörtökön Budapesten az Ünnepi Könyvhéten. László Noémi Bodzabél című verseskötetéről, az elismerésről, szöveg és illusztráció viszonyáról a költő és a képzőművész beszélt a Krónikának.
2018. június 07., 09:552018. június 07., 09:55
2018. június 07., 10:052018. június 07., 10:05
László Noémi Bodzabél című, a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál Kürti Andrea rajzaival megjelent verseskötete kapja a Szép Magyar Könyv 2017 versenyen a legszebb gyermekkönyv kategória fődíját. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elismerését csütörtökön délután adják át a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a 89. Ünnepi Könyvhét nyitónapján.
A csíki kiadó és Kürti Andrea munkáját nem először díjazzák ezzel az elismeréssel, Lackfi János Kutyából szalonna című gyermekverskötete – amelyet szintén a Kolozsváron élő művész illusztrált – a Szép Magyar Könyv tavalyi versenyén megkapta ugyanezt a kitüntetést, a Gutenberg – Kürti Andrea „páros” munkáját 2016-ban pedig Románia legszebb könyvei versenyen is jutalmazták. A képzőművésznek már tíz Gutenberg-kötetben jelentek meg rajzai.
és kész, és ha valaki komolyan gondolja, hogy szép gyerekkönyveket állít elő, akkor komolyan gondolja. Így ezek a tiszteletre méltó emberek méltán viszik el másodszor is a legszebben illusztrált magyar gyerekkönyvért járó elismerést” – mondta el a Krónika megkeresésére László Noémi kolozsvári költő, akinek Bodzabél című kötetét 2017-ben jelentette meg a Gutenberg. Úgy fogalmazott, ha a könyv túléli az útjába álló évtizedeket, amit szívből kíván neki, nem létezhet Kürti Andrea illusztrációi nélkül.
Kürti Andrea illusztrátor és László Noémi költő
Fotó: Archív
„A díj kétségkívül az illusztrátor és a kiadó munkáját, erőfeszítését dicséri, valamennyire azonban én is büszke vagyok rá, hiszen a kötet versei nélkül pont ezek a remekek nem születtek volna meg” – mondta László Noémi. Azt is kifejtette, hogy egy gyerekkönyv esetében rendkívül fontos a szöveget kísérő illusztráció képi világa.
Sokat számított a szöveg, de a mai napig emlékszem édesanyám halványkék borítós, arany feliratú Ezeregy éjszaka meséinek illusztrációira” – fejtette ki László Noémi. Úgy fogalmazott, amit gyerekkorában olvasott, annak általában emlékszik a „rajzos énjére” is.
„A Bóbita egyszerű és nagyszerű képvilága ma is beugrik a megfelelő Weöres-vers mellé, a Csipikét nem tudom elválasztani Rusz Lívia alakjaitól, és hiába akarom a könyvet a gyerekeimnek megvásárolni, nem fogom, ameddig nem találok olyan kiadást, amiben az eredeti rajzok díszelegnek. Janikovszky Éva könyveit el sem tudom képzelni Réber László zseniális rajzai nélkül” – fejtette ki László Noémi.
A Szatmár megyei Bogdándról származó, Kolozsváron élő Kürti Andrea divattervezői szakon végzett a kincses városban, pályája kezdetén gyerekruhákat tervezett, jelenleg főként gyerekeknek szóló köteteket illusztrál. Nemcsak a Gutenberggel, hanem többek közt a Koinónia Kiadóval is együtt dolgozik.
És ott a szöveg, amit ritkán szokás megemlíteni, amikor szép könyvekről beszélünk, pedig minden szép könyv egy inspiráló szöveggel kezdődik” – mondta el megkeresésünkre a képzőművész. Kifejtette, általában nem szereti alárendelni magát a szövegnek illusztrálás közben, szereti továbbgondolni, más szemszögből megközelíteni a történetet, versek esetében saját érzéseket is belecsempézni a rajzokba.
Fotó: Gutenberg Kiadó
Hozzátette, a Gutenberg Kiadó nagy tisztelettel viszonyul a szerzőihez, és nyomdailag is a maximumot próbálja meg kihozni a munkájukból. „A romániai szépkönyv-díj is kellemes meglepetés volt 2016-ban. Miután tavaly a Kutyából szalonna díjat nyert a Szép Magyar Könyv versenyén, egyáltalán nem számítottam arra, hogy a Bodzabélt is elismerik ugyanezen a megmérettetésen, így hatalmas öröm számomra. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Gutenberg Kiadóval összefonódtak az útjaink, mert nagyon jól együtt tudunk dolgozni, és azért is, hogy László Noémi versei hozzám kerültek. Úgy gondolom, ennek az együttműködésnek az eredménye az, hogy a szakma is értékeli a munkánkat” – mondta a képzőművész.
Kérdésünkre, hogy mennyire érezte magáénak a László Noémi verseiből kibomló sajátos világot, Kürti Andrea elmondta, ezeket a szövegeket sokkal nehezebb volt illusztrálni, mint kezdetben gondolta. „Sok esetben úgy tűnik, hogy azokat az érzéseket ragadja meg szavakkal, amit én csak képekkel tudok elmondani” – mondta a képzőművész. Arra is kitért, a munkafolyamat alatt a kiadóval szinte végig kommunikálnak, a könyv szerkezetét is közösen találják ki, a szövegről és a rajzokról is beszélgetni szoktak. A szerzőkkel viszont alig egyeztet, mint mondta, ha sokat beszélgetne velük, akkor túl sok konkrét információt kapna, és valószínűleg nehezebb lenne a verseket, meséket a saját világa irányába továbbgondolni.
De végre olvastam egy jó verset a szemeteskocsiról, újra elkezdtem használni a zöld színt, és készült néhány olyan rajz, ami még sokáig a kedvenceim közé fog tartozni, szóval megérte” – mondta el a képzőművész.
Fotó: Gutenberg Kiadó
Kürti Andreát arról is kérdeztük, hogy amikor az illusztrációkat készíti, mennyire összpontosít a gyerekolvasóra, illetve előtérbe kerül-e gyermeki énje, próbál-e gyerekszemszögből közelíteni a szövegekhez.
hogy a szöveget tiszteletben tartsam, és hogy a szöveg és rajz könyvvé gyúrva egységes egészet alkosson. Nem szoktam konkrétan az olvasóra gondolni, hisz annyiféle gyermek és felnőtt veszi majd a kezébe a könyvet, hogy úgyse lehet minden igénynek megfelelni” – mondta a képzőművész. Kifejtette, igazán sikeresnek azt a rajzot és azt a könyvet tartja, ami a gyermek- és felnőtt olvasó figyelmét egyaránt felkelti, ezért nem szokott csak gyerekeknek rajzolni, mindenkinek rajzol, aki kicsit is kíváncsi a világára.
Fotó: Gutenberg Kiadó
További munkáiról elmondta, épp egy diafilmet rajzol, utána két mesekönyv következik, ezek fogják kitölteni az elkövetkező pár hónapját. „A Gutenberg Kiadóval idén jelent meg a tizedik közös kötetünk, de a Koinónia Kiadónak és a D-Toys-nak is szeretek rajzolni. Emellett rendszeresen illusztrálok gyereklapokban, könyvtől független projekteket is elvállalok, ha látok benne fantáziát, és igyekszem évente néhány külföldi munkát is elvállalni. Próbálok saját projektekre is időt szakítani, amikor minden kötöttség nélkül csak magamnak rajzolhatok, és már nagyon rég tervezek egy kiadós vakációzást valami csendes helyen, messze Kolozsvártól. Nyilván, ezt a két utolsó tervet a legnehezebb megvalósítani” – mondta el Kürti Andrea.
Erdélyi szerzők a budapesti Ünnepi Könyvhéten
A csütörtökön kezdődő, június 11-ig tartó budapesti Ünnepi Könyvhéten, a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepén több mint 180 kiállító, 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálata fog szerepelni. A dedikálások mellett könyvbemutatók, beszélgetések és zenés programok is várják az olvasókat. A rendezvénysorozaton számos erdélyi meghívott is részt vesz, köteteket mutatnak be, dedikálnak. Amint a könyvhét honlapjának programjában olvasható, Káli Istvánt, a Bizony, csoda! című, gróf Bethlen Anikóval készült beszélgetőkönyvéről a kötetet megjelentető vásárhelyi Mentor Kiadó vezetője, Gálfalvi Ágnes kérdezi. Bemutatják többek közt Deé Nagy Anikó Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony című kötetét, amely a Kriterionnál látott napvilágot. Fiatal erdélyi írók, költők, szerkesztők is bemutatkoznak a könyvhéten, felolvas, dedikál, kerekasztal-beszélgetésen vesz részt többek közt Varga László Edgár, lapunk volt munkatársa, Sztercey Szabolcs Benedek, Gáll Attila, Gothár Tamás, Horváth Benji, Kali Ágnes.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!