
A petíció kezdeményezői szerint a vízierőművek korszerűsítésével oldható meg az olcsóbb energia előállítása
Fotó: Hidroelectrica/Facebook
A már működő vízerőművek korszerűsítésére, és ne a kommunista időkből örökölt, vitatott megítélésű beruházások befejezésére fordítsa a Hidroelectrica fejlesztési forrásait – ezt követelik egy új petíció kezdeményezői az Energiaügyi Minisztériumtól. A civilek szerint a július 30-i részvényesi közgyűlésen dől el, hogy a következő négy évben milyen beruházásokra költi az energiatermelő vállalat a pénzét, ezért most próbálnak társadalmi nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
2026. július 20., 20:032026. július 20., 20:03
2026. július 20., 20:032026. július 20., 20:03
Országos petíció indult annak érdekében, hogy a Hidroelectrica 2027–2030-as beruházási stratégiájában a már működő vízerőművek korszerűsítése kapjon elsőbbséget a több évtizede félbehagyott vízenergia-projektek befejezésével szemben. A kezdeményezés közvetlen előzménye, hogy július 30-án a vállalat részvényeseinek közgyűlése – amelyen a többségi tulajdonos román államot az Energiaügyi Minisztérium képviseli – dönt a következő négy év beruházási prioritásairól.
A petíció szerzői szerint most dől el, hogy az állami energetikai vállalat továbbra is jelentős összegeket fordít-e a kommunista diktatúra idején megtervezett vízerőművek befejezésére, vagy inkább a már működő létesítmények modernizálására koncentrál.
A kezdeményezők egyik fő érve, hogy a meglévő vízerőművek korszerűsítése sokkal nagyobb hasznot hozhat, mint a régi beruházások folytatása. Szerintük a modern turbinák és generátorok beépítésével ugyanannyi vízből több villamos energia állítható elő, miközben az erőművek élettartama is évtizedekkel meghosszabbodik.
A kezdeményezők szerint a hatékonyabb beruházások hosszabb távon a villamosenergia-árak csökkenéséhez is hozzájárulhatnak, miközben a romániai fogyasztók jelenleg az Európai Unió legmagasabb áramárai közé tartozó tarifákat fizetik.
A petíció több konkrét példát is felhoz. Eszerint a Bumbești–Livezeni vízerőműbe eddig mintegy 175 millió eurót fektettek, miközben elkészülése esetén is csupán az ország villamosenergia-fogyasztásának fél százalékát fedezné. A Ratosnya-projekt – amelyet a bíróság jogellenesnek minősített – befejezéséhez legalább további 200 millió euróra lenne szükség, miközben az ország energiatermelésének mindössze 0,081 százalékát biztosítaná.
A petíció rámutat arra is, hogy a Hidroelectrica 187 vízerőművéből az elmúlt negyedszázadban mindössze ötöt korszerűsítettek.
A több mint 180 létesítményben sok esetben ötven évnél is régebbi berendezések működnek.
A civilek szerint ezért a rendelkezésre álló beruházási forrásokat elsősorban ezeknek az erőműveknek a modernizálására kellene fordítani.
A petíció készítői emlékeztetnek arra, hogy több, még befejezetlen vízerőmű természetvédelmi területeken épül, és egyes projekteket a bíróságok jogellenesnek nyilvánítottak, mivel az engedélyezési eljárások során megsértették a környezetvédelmi előírásokat. Álláspontjuk szerint ezeknek a beruházásoknak a folytatása további környezeti károkat okozhatna, miközben energetikai hasznuk viszonylag csekély.
A civilek úgy vélik, hogy ezek a több száz millió eurós beruházások jelentős építőipari megrendeléseket jelentenek, ezért erős gazdasági érdekek fűződnek a folytatásukhoz.
A petíció legfontosabb üzenete, hogy a július 30-i Hidroelectrica-közgyűlésen meghozott döntések hosszú évekre meghatározhatják a román vízenergia-fejlesztések irányát.
Céljuk, hogy a társadalmi támogatás súlyával meggyőzzék az Energiaügyi Minisztériumot: a rendelkezésre álló milliárdos beruházási kereteket a meglévő vízerőművek korszerűsítésére fordítsák, ne pedig a kommunista korszakból örökölt, vitatott gazdaságosságú és több esetben jogi problémákkal terhelt beruházások befejezésére.

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azokkal a sajtóinformációkkal kapcsolatban, amelyek szerint a Hidroelectrica több éven át ingyenes áramot szolgáltatott bizonyos vállalatoknak és egyházi intézményeknek.
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
szóljon hozzá!