A petíció kezdeményezői szerint a vízierőművek korszerűsítésével oldható meg az olcsóbb energia előállítása
Fotó: Hidroelectrica/Facebook
A már működő vízerőművek korszerűsítésére, és ne a kommunista időkből örökölt, vitatott megítélésű beruházások befejezésére fordítsa a Hidroelectrica fejlesztési forrásait – ezt követelik egy új petíció kezdeményezői az Energiaügyi Minisztériumtól. A civilek szerint a július 30-i részvényesi közgyűlésen dől el, hogy a következő négy évben milyen beruházásokra költi az energiatermelő vállalat a pénzét, ezért most próbálnak társadalmi nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
2026. július 20., 20:032026. július 20., 20:03
2026. július 20., 20:032026. július 20., 20:03
Országos petíció indult annak érdekében, hogy a Hidroelectrica 2027–2030-as beruházási stratégiájában a már működő vízerőművek korszerűsítése kapjon elsőbbséget a több évtizede félbehagyott vízenergia-projektek befejezésével szemben. A kezdeményezés közvetlen előzménye, hogy július 30-án a vállalat részvényeseinek közgyűlése – amelyen a többségi tulajdonos román államot az Energiaügyi Minisztérium képviseli – dönt a következő négy év beruházási prioritásairól.
A petíció szerzői szerint most dől el, hogy az állami energetikai vállalat továbbra is jelentős összegeket fordít-e a kommunista diktatúra idején megtervezett vízerőművek befejezésére, vagy inkább a már működő létesítmények modernizálására koncentrál.
A kezdeményezők egyik fő érve, hogy a meglévő vízerőművek korszerűsítése sokkal nagyobb hasznot hozhat, mint a régi beruházások folytatása. Szerintük a modern turbinák és generátorok beépítésével ugyanannyi vízből több villamos energia állítható elő, miközben az erőművek élettartama is évtizedekkel meghosszabbodik.
A kezdeményezők szerint a hatékonyabb beruházások hosszabb távon a villamosenergia-árak csökkenéséhez is hozzájárulhatnak, miközben a romániai fogyasztók jelenleg az Európai Unió legmagasabb áramárai közé tartozó tarifákat fizetik.
A petíció több konkrét példát is felhoz. Eszerint a Bumbești–Livezeni vízerőműbe eddig mintegy 175 millió eurót fektettek, miközben elkészülése esetén is csupán az ország villamosenergia-fogyasztásának fél százalékát fedezné. A Ratosnya-projekt – amelyet a bíróság jogellenesnek minősített – befejezéséhez legalább további 200 millió euróra lenne szükség, miközben az ország energiatermelésének mindössze 0,081 százalékát biztosítaná.
A petíció rámutat arra is, hogy a Hidroelectrica 187 vízerőművéből az elmúlt negyedszázadban mindössze ötöt korszerűsítettek.
A több mint 180 létesítményben sok esetben ötven évnél is régebbi berendezések működnek.
A civilek szerint ezért a rendelkezésre álló beruházási forrásokat elsősorban ezeknek az erőműveknek a modernizálására kellene fordítani.
A petíció készítői emlékeztetnek arra, hogy több, még befejezetlen vízerőmű természetvédelmi területeken épül, és egyes projekteket a bíróságok jogellenesnek nyilvánítottak, mivel az engedélyezési eljárások során megsértették a környezetvédelmi előírásokat. Álláspontjuk szerint ezeknek a beruházásoknak a folytatása további környezeti károkat okozhatna, miközben energetikai hasznuk viszonylag csekély.
A civilek úgy vélik, hogy ezek a több száz millió eurós beruházások jelentős építőipari megrendeléseket jelentenek, ezért erős gazdasági érdekek fűződnek a folytatásukhoz.
A petíció legfontosabb üzenete, hogy a július 30-i Hidroelectrica-közgyűlésen meghozott döntések hosszú évekre meghatározhatják a román vízenergia-fejlesztések irányát.
Céljuk, hogy a társadalmi támogatás súlyával meggyőzzék az Energiaügyi Minisztériumot: a rendelkezésre álló milliárdos beruházási kereteket a meglévő vízerőművek korszerűsítésére fordítsák, ne pedig a kommunista korszakból örökölt, vitatott gazdaságosságú és több esetben jogi problémákkal terhelt beruházások befejezésére.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azokkal a sajtóinformációkkal kapcsolatban, amelyek szerint a Hidroelectrica több éven át ingyenes áramot szolgáltatott bizonyos vállalatoknak és egyházi intézményeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Duna vízszintjének emelése érdekében hozott intézkedések hét nappal hosszabbították meg a cernavodai atomerőmű 2. reaktorának működését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
Több mint 1200 személy ellen folyik vizsgálat az erdőgazdálkodásban feltárt szabálytalanságok miatt, a rendőrség 5351 büntetőeljárást indított ilyen ügyekben 2026 első felében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Gyanús tárgyat sodortak partra vasárnap a Fekete-tenger hullámai Észak-Eforie térségében, míg a konstancai Tomis-kikötő környékén drónnak tűnő tárgyat láttak.
A bértörvényben előírt új bértáblázat 2027. szeptember 1-jétől léphet hatályba az oktatásban, és jelentős jövedelemnövekedést hozna a pedagógusok számára – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A román légteret megsértő drónt lőtt le vasárnapra virradóra a spanyol légierő egyik, Romániában légi rendészeti bevetésen tartózkodó vadászgépe.
Megelőző intézkedésekre van szükség a településekre behatoló medvék miatt – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.
A hallgatóság egy része elégedetlenségét fejezte ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnökkel szemben, amikor az szombaton Konstancán beszédet mondott a román haditengerészet napja alkalmából.
Egy oszlásnak indult holttestet találtak pénteken a Bucsecs-hegységben, ruházatából a tavaly novemberben eltűnt 18 éves brit turista iratai kerültek elő – közölte az Agerpres hírügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!