Fogyasztani már tudunk. Az egy főre jutó egyéni fogyasztás bővülési ütemét tekintve Románia az első helyen végzett a hat vizsgált kelet-közép-európai ország rangsorában
Fotó: Orbán Orsolya
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme a jövőbeli fejlődést meghatározó szerkezeti mutatók terén. Erre világít rá a Rethink Románia vállalkozói agytröszt legújabb, a húszéves EU-s tagság mérlegét előzetesen megvonó, átfogó elemzése. Mely szerint Magyarország a régió legnagyobb vesztese.
2026. július 20., 17:562026. július 20., 17:56
A Rethink Románia tanulmánya a 2006-os bázisévtől a 2025/2026-os időszakig terjedő adatokat vizsgálja, összehasonlítva a 2007. január elsején csatlakozott Románia teljesítményét a régió öt másik, szintén a 2000-es években EU-tagállammá vált országával: Bulgáriával, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal.
Mi az a Rethink Románia?
A Rethink Románia egy független, apolitikus agytröszt (think tank), amelyet romániai vállalkozók, cégvezetők és közpolitikai szakemberek hoztak létre. A szervezet célja Románia versenyképességének és lakossági életminőségének javítása adatvezérelt elemzések és stratégiai javaslatok révén. A kezdeményezés kiemelten foglalkozik a humántőke fejlesztésével, az oktatás reformjával, a demográfiai válság kezelésével, valamint a hosszú távú gazdasági felzárkózás elősegítésével.
A felzárkózási folyamatot elemző jelentés megállapítja, hogy Románia a felhalmozott hiányosságok ellenére az egyik legdinamikusabb fogyasztási növekedést produkálta.
Míg a csatlakozás idején, 2006/2007-ben a romániai lakossági fogyasztás az uniós átlag felét sem érte el, 2025-re megközelítette az EU-átlag 86 százalékát.
A kutatás szerint Románia további négy mutatóban vezeti a regionális mezőnyt:
Románia rengeteg utat épít az uniós forrásokból
Fotó: Haáz Vince
A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP a csatlakozáskori 44 százalékról az EU-átlag csaknem 80 százalékára emelkedett. Ebben döntő szerepet játszottak a közösségi források:
Ebből több mint 4000 kilométernyi közutat építettek vagy korszerűsítettek, és 45 milliárd eurót fordítottak a mezőgazdaságra.
Az örömteli jóléti adatok mögött ugyanakkor súlyos szerkezeti hiányosságok húzódnak meg: Románia 14 mutatóban az utolsó (6/6) helyen áll a hat kelet-közép-európai ország rangsorában.
amelyet az elemzők a posztcsatlakozási korszak „nagy kudarcaként” jellemeznek. Románia utolsó lett a korai iskolaelhagyók arányában (6/6) és a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 éves fiatalok arányában (6/6), míg a PISA-méréseken az 5. helyre szorult.
Súlyos vészjelzés a pénzügyi helyzet romlása is. Románia államadósságának növekedési üteme a leggyorsabb volt a régióban (6/6), a mutató meghaladta a GDP 60 százalékát. Ugyancsak a legrosszabb helyezést érte el az ország az árukereskedelmi hiány abszolút értékét (6/6), valamint a külkereskedelmi volumenhez viszonyított deficitet tekintve is (6/6).
A demográfiai mutatók terén a népességfogyás üteme és a csecsemőhalandóság (2023-ban 1000 élveszületésre 5,6 haláleset jutott) terén is a lista végén (6/6) áll az ország, míg az egy főre jutó szárazföldi áruszállításban szintén utolsó.
Lejjebb eresztve. A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni
Fotó: Csató Andrea
A Rethink Románia elemzése rámutat, hogy a régió egyetlen állama sem tudta egyértelműen megnyerni a konvergenciaversenyt. Csehország őrzi vezető pozícióját a jelenlegi értékek alapján (13 mutatóból 6-ban az élen áll), de előnye csökken. Lengyelország mutatta fel a leglátványosabb relatív fejlődést (15 felzárkózási mutatóból 7-ben első), ám olyan mértékű demográfiai elöregedéssel szembesül, amely gyorsabb, mint amilyet például Japán valaha megtapasztalt.
A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni, miközben nem kevesebb, mint 7 mutatóban a legutolsó (6/6) helyre szorult vissza.
Pedig az uniós csatlakozás pillanatában Magyarország még a régió második legfejlettebb állama volt Csehország mögött. Az elmúlt évtizedben azonban ingadozó, válságokkal kísért pályára került. A Rethink Románia megállapítása szerint Magyarország lemaradásában kulcsszerepet játszott a magas induló eladósodottság, valamint az európai uniós források elhúzódó felfüggesztése.
A Rethink Románia összefoglalója figyelmeztet: az európai léptékkel mérve képzetlen munkaerő, a gyorsan halmozódó államadósság és a krónikus külkereskedelmi hiány miatt Románia jövőbeli gazdasági fejlődése rendkívül törékeny alapokon nyugszik. Ha az ország nem hajt végre mélyreható belső reformokat az oktatásban és az államháztartásban, a felzárkózási lendület hamar kifulladhat.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
5734 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér 2026 júniusában, de a reálkereseti index éves összevetésben csak 93,7 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy értékben hiába nőtt az átlagbér, ha kevesebbet ér, mint a tavalyi, egyébként kisebb összeg.
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!