
Fotó: A szerző felvétele
„Palotát varázsoljon nekünk a macska” – mondta csillogó szemekkel az aprócska Eszter, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola egyik tanulója, aki társaival együtt az egyhetes iskolai szünet ellenére boldogan jött el a Figura Stúdió Színház nyílt főpróbájára. A közönség előtt, apró nézők gyűrűjében zajló házi bemutatóra a roma gyerekeket foglalkoztató Vaskertes iskola tanárainak kérésére került sor, a figurás színészek pedig szemmel láthatóan nagy kedvvel álltak kötélnek.
Tor Age Bringsvaerd norvég szerző A hatalmas Színrabló című zenés mesejátékát a magyarországi Katona Imre vendégrendező vitte színre, a produkció hivatalos bemutatóját november 4-én 10 órától tartják. Katona Imre neve jól ismert a gyergyószentmiklósi közönség körében, hiszen három évadon át volt nagy sikerrel a Figura műsorán az általa rendezett, Bornemisza Péter-féle Magyar Elektra. „A hatalmas Színrabló autentikus gyerekelőadás, felnőtt színházi
igénnyel” – jelentette ki az új produkcióról a rendező. Katona Imre szerint nem véletlenül került az előadás plakátjára a „játék gyerekeknek, 4-től 94 éves korig” felirat, hiszen a remek hangulatú interaktív előadás során a gyerekek és szüleik is kapnak folyamatos, „cinkos közösségépítésre” buzdító impulzusokat.
A fordulatokban bővelkedő, kalandos mese főszereplője egy esendő, kétbalkezes, félénk bohóc (Barabás Árpád) és segítője, a varázserővel megáldott macska (Bartha Boróka). Ketten vágnak bele a nagy kalandba: igazságot tenni Artisztika szürke és néma világában, és legyőzni a főgonoszt, a színeket és a hangokat bekebelező hatalmas Színrablót (Boros Mária). Útjuk során előbb a rendfenntartókkal kerülnek összetűzésbe, majd a katonaság tartóztatja fel őket, végül a bürokrácia útvesztőiben tévelyegnek, azonban a macska varázserejével sikeresen túljutnak valamennyi akadályon, és eljutnak a „színzabáló” Színrabló udvarába. Itt trükkel és varázslattal ellopják a főgonosz szívét, elpusztítják a Színrablót, és visszaszerzik a lopott kincset. A hatalmas Színrabló zenéjét a rendező 28 évvel ezelőtt tragikusan elhunyt barátja, Papadimitriu Grigorisz zeneszerző, előadóművész, a Kormorán együttes egykori alapító tagja komponálta, az előadás díszleteit Katona Imre maga tervezte, a lenyűgöző jelmezeket pedig Szekeres Bernadett készítette.
Az áthallásos, felnőtteknek is komoly üzeneteket tartalmazó mesejáték két legszimpatikusabb figurája a csetlő-botló, ügyetlen bohócot játszó Barabás Árpád, illetve a valódi bűvészmutatványokat produkáló macska, Bartha Boróka. Nem véletlen, hogy a nyílt főpróbán jelen lévő roma gyerekek az előadás végén arról faggatták tanítójukat: „Ugye, igazi varázsló volt a macska néni?”
J. A.
A Titanic vízirevü romániai ősbemutatója a temesvári színházban
Tasnádi István Titanic vízirevü című zenés szatíráját a szerző jelenlétében mutatja be pénteken a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A darab helyszíne Alsó-Belesd – a kis falu polgármestere Matyik Lajos és a Pestről hazatért Ritter Dénes a falubeliek segítségével helyrepofoz egy monarchiabeli hajót, a Szárcsa 11-et. Fergeteges, élő zenével kísért slágereikkel és Bugár Mara pesti primadonnával elindulnak, hogy a folyón haladva meghódítsák Európát, de a hajón egy hírhedt maffiózó, Babetta Béla is feltűnik, és a vidám revü tragikomikus fordulatot vesz. A darab ősbemutatója 1998-ban volt a budapesti Bárka Színházban, az akkori kritika a magyar társadalomról alkotott látleletet elemezte, és az előadás frenetikus humorát méltatta. Pár évvel később a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közönségsikerrel játszotta, a temesvári előadás a darab romániai ősbemutatójának számít. A produkció főbb szerepeit Éder Enikő, Janicsek Péter, Balázs Attila, Tar Mónika, Tokai Andrea, Dukász Péter, Szilágyi Ágota, László Pecka Péter, Aszalos Géza, Kardos M. Róbert, Borbély B. Emília, Molnos András Csaba, Bandi András Zsolt, Mátray László, Szász Enikő, Faragó Zénó, Nagy Sándor és Szűcs Noémi alakítja. A Galambos Péter rendezte előadást élő zenével játsszák, a koreográfiát a budapesti Katona Gábor jegyzi, a díszletet Galambos Péter, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.