2013. április 16., 20:202013. április 16., 20:20
Az érdeklődők szakszerű idegenvezetés mellett megtekinthették a helyi Várdomb (Decebal) utcai zsinagógát, majd az emléknap tervek szerint a színház Ács Alajos Stúdióban folytatódott, ahol a szervezők a színész áldozatokról emlékeztek meg, illetve tisztelegtek a vészkorszakot túlélő társulatalapítók emléke előtt.
Az est során közreműködött többek között Bessenyei István színész, a Harag György Társulat művészeti igazgatója és Kovács Éva Poór Lili-díjas színésznő, a szatmárnémeti társulat örökös tagja. A Számozott örökkévalóság címmel szervezett megemlékezést egyébként az intézmény most először, de hagyományteremtő szándékkal tartotta meg. „Nagyon fontos lépésnek érezzük ezt a mostani megemlékezést, amelyet hagyományteremtő alkalomnak szánunk. A színház sohasem szakítható ki saját korából, történelmi kontextusából, ezért kézenfekvőnek tűnik, és különösen hasznos lehet saját identitásunk, önmeghatározásunk szempontjából is, ha a nagy történelmi tragédiákhoz, de akár más eseményekhez is saját, lokális és színházi hagyományainkon keresztül közelítünk. Az, hogy a megemlékezést most tartjuk, és nem a nemzetközi világnap alkalmából, külön is üzenetértékű. Azt az alapvető üzenetet kívánjuk átadni ezáltal is, hogy a holokauszt nem »zsidó magánügy«, ahogy némelyek gondolják, hanem közös tragédiánk, saját történelmünk része, amelynek ott a helye a legszomorúbb magyar történelmi sorscsapások sorában: Mohács, Trianon vagy éppen a Don-kanyar mellett. A holokauszt alatt magyar zsidók százezreit irtották ki vagy hurcolták meg, köztük az erdélyi magyar színházi kultúra olyan kiemelkedő alkotóit is, mint Harag György, Kovács György, Erdős Imre Pál, Nádai István, Vándor András és sokan mások. A szerencsésebbeknek is, mint például Janovics Jenőnek a bujdosás és a megaláztatás jutott osztályrészül. Nem a számok, hanem az emberek holokausztjára kívánjuk felhívni a figyelmet, arra, hogy mindaz, ami történt emberekkel, emberi sorsokkal történt, köztük olyan művészekével is, akik a század legnagyobb magyar alkotói közé tartoztak” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat szóvivője, aki arról is beszámolt, hogy a társulat tervei szerint a jövőben több olyan eseményt kívánnak megszervezni, amely a színházon keresztül közelíti meg történelmet. A közeljövőben például olyan előadás-sorozatot terveznek, amely a kommunista diktatúra időszakának erdélyi magyar színjátszásáról és színészképzéséről adna közelebbi képet meghívott neves vendégelőadók közreműködésével.
A megemlékezés keretében a tervek szerint Csirák Csaba színház- és helytörténész, valamint Végh Balázs Béla irodalomtörténész tartott tudományos előadásokat, majd a megemlékezés az Ács Alajos Stúdió előtt gyertyagyújtással ért véget.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.