Kortárs hindi irodalmi művekkel ismerkednek a világ különböző pontjairól Csíkszeredába sereglett kutatók, doktoranduszok. A kéthetes nyári egyetem alatt a szakemberek körbejárják Székelyföldet is.
2013. augusztus 25., 16:082013. augusztus 25., 16:08
Ma már nem hangzik ismeretlenül a hindi nyelvet kutató szakemberek számára Csíkszereda, ugyanis a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán tanszékén működő Körösi Csoma Sándor Keletkutató Központ a napokban immár harmadik hindi nyári egyetemét tartja. A Sapientián egyébként már 2003 óta foglalkoznak keletkutatással.
„Talán kevesebb csíkszeredai tud arról, hogy mi itt ilyen kutatásokat végzünk, mint amennyi indiai\" – mondta el Bangha Imre magyarországi indológus, a nyári egyetem szervezője, aki szerint az évek óta megrendezett eseménynek is köszönhetően a Sapientia egyetemet már külföldön is ismerik, „olyan helyeken is, ahová az egyetem híre különben nem jutna el\".
A kéthetes nyári egyetemre nemcsak Nyugat-Európából, hanem New Yorkból és Indiából is érkeztek oktatók, doktori hallgatók, akik a hét végéig kortárs hindi irodalmi műveket olvasnak, illetve készítenek elő fordításra. A szakmai munka mellett Bangha arról is beszámolt, hogy a Csíkszeredába látogató szakemberek hogyan vélekednek Székelyföldről.
„Számunkra is fontos, hogy a tudományos munka mellett megismertessük vendégeinkkel a Románia közepén élő magyar kisebbséget\" – mondja Bangha. Ő azt tapasztalta, hogy a résztvevők közül egyesek úgy vélekednek, túlzott az itteniek magyarkodása és a katolikus hit ennyire erős megélése, az efféle erős nacionalizmuson Európa egyébként is túllépett már.
Mások szerint viszont nagyon figyelemre méltó, hogy a székelyek mennyire megélik és őrzik hagyományaikat. „Rácsodálkoznak, hogy olyan világ az itteni, amihez hasonló sem Nyugat-Európában, sem Indiában nem tapasztalható\" – mutatott rá a szakember. Asghar Wajahat, az indiai muzulmán egyetem professzora például 20 évvel ezelőtt már járt Székelyföldön, idén pedig úgy érezte, érdemes ide visszajönni.
Arra a kérdésre, hogy miért fontos megismerni india kultúráját, Bangha Imre elmondta, hogy India és persze Kína gazdaságilag, politikailag és kulturálisan is meg fogja határozni a 21. századot. \"Fontos, hogy ne járjunk úgy, mint az Amerikai Egyesült Államok, amely kulturális tudatlanságból háborúkat kezd különböző népekkel. Milyen jó lett volna, ha 100-150 évvel ezelőtt a magyar egyetemeken tanítanak románt, szlovákot, és szerbet, vagyis azoknak a népeknek a nyelvét és kultúráját, amelyekkel együttélünk. Ha a kultúrák megismerik egymást, nem biztos, hogy a vetélkedés kerül előtérbe, és zökkenőmentesebb lehet az egüttélés\"– mondta el a hindológus.
Kozán István
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!