Fotó: Boda L. Gergely
Hiánypótló tárlattal lett gazdagabb Marosvásárhely, ugyanis nemcsak egy újabb termet „foglalt vissza” a Kultúrpalota, de egy olyan 19. századi, marosvásárhelyi kötődésű festőművész alkotásai váltak megtekinthetővé, akinek életműve kevésbé volt ismert eddig a nagyközönség előtt.
2016. október 24., 14:112016. október 24., 14:11
A Dósa Géza műveit bemutató, a hétvégén nyílt állandó kiállításnak, amely mostantól látogatható a Kultúrpalota második emeletén, a tavaly elhunyt Szabó Zoltán „Judóka\" képzőművész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa volt a megálmodója. „Egyik legtehetségesebb alkotója volt e vidéknek a nagyon fiatalon elhunyt Dósa Géza, aki rövid pályafutása ellenére is jelentős életművet hagyott az utókorra\" – mondta a megnyitón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
Dósa műveinek zöme a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, Vásárhelyen valamivel több, mint 30 alkotását őrzi a múzeum, amely többnyire adományokból gyűjtötte össze, illetve megvásárolta a képeket. A tárlaton olajfestmények, grafikák, rajzok, tanulmányok, vázlatok tekinthetőek meg. Dósa egyik legjelentősebb művét, a Bethlen Gábor tudósai körében című festményt is kiállították, valamint az ahhoz készült tanulmányok, vázlatok reprodukcióit, az eredetieket ugyanis Budapesten őrzik – mutatta be a tárlatot Cora Fodor muzeológus román nyelven, majd Oniga Erika magyarul.
Az 1846-ban Nagyenyeden született Dósa Géza tehetségére már gyerekkorában felfigyeltek, 10 éves korában Kolozsváron a Simó Ferenc rajziskoláját látogatta. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte tanulmányait 1862-től, majd 1864-től beiratkozott a budapesti református főgimnáziumba és Székely Bertalan magántanítványa lett. Egy év múlva, 1865-ben részt vett az Eötvös József miniszter által történelmi festményre kiírt pályázaton, ahol a Bethlen Gábor tudósai között című vázlatával ötszáz forintos ösztöndíjat nyert. Ebből a pénzből 1866-ban beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol szoros barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. Néhány év múlva a müncheni akadémián folytatta tanulmányait Wagner Sándor tanítványaként.
Önállóságra törekedett, elhatározta, hogy a konvenciókat felrúgva, saját stílusában alkot. Párizsba szeretett volna eljutni, ott egy műtermet nyitni, csakhogy anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Apja kérésére 1870-ben visszatért Marosvásárhelyre, ahol arcképfestésből próbált megélni. Depresszióban szenvedett, sikertelenség kísérte alkotói tevékenységét, és egy szerelmi ügy is közrejátszott abban, hogy 1871-ben öngyilkos lett. Művészetét csak évtizedekkel halála után kezdték értékelni.
„Ha életben marad, s megfutja azt a pályát, melyre tehetsége s a kezdet biztató mivolta predesztinálták, egyike lett volna nemcsak a magyar, de az európai képzőművészet oszlopos tagjainak\" – írta Kacziány Ödön festő 1927-ben. A Kultúrpalota második emeletén, közvetlenül a kisterem mellett rendezték be a fiatalon elhunyt művész alkotásait felvonultató tárlatot. A megnyitón egy frissen megjelent Dósa Géza-albumra is felhívták a figyelmet: a vásárhelyi Lector kiadó gondozásában, Szinyei-Merse Anna (Szinyei-Merse Pál festőműmész dédunokája) szerkesztésében, Szabó Zoltán „Judóka\" közreműködésével látott napvilágot az igényes kivitelezésű kiadvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!