Fotó: Boda L. Gergely
Hiánypótló tárlattal lett gazdagabb Marosvásárhely, ugyanis nemcsak egy újabb termet „foglalt vissza” a Kultúrpalota, de egy olyan 19. századi, marosvásárhelyi kötődésű festőművész alkotásai váltak megtekinthetővé, akinek életműve kevésbé volt ismert eddig a nagyközönség előtt.
2016. október 24., 14:112016. október 24., 14:11
A Dósa Géza műveit bemutató, a hétvégén nyílt állandó kiállításnak, amely mostantól látogatható a Kultúrpalota második emeletén, a tavaly elhunyt Szabó Zoltán „Judóka\" képzőművész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa volt a megálmodója. „Egyik legtehetségesebb alkotója volt e vidéknek a nagyon fiatalon elhunyt Dósa Géza, aki rövid pályafutása ellenére is jelentős életművet hagyott az utókorra\" – mondta a megnyitón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
Dósa műveinek zöme a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, Vásárhelyen valamivel több, mint 30 alkotását őrzi a múzeum, amely többnyire adományokból gyűjtötte össze, illetve megvásárolta a képeket. A tárlaton olajfestmények, grafikák, rajzok, tanulmányok, vázlatok tekinthetőek meg. Dósa egyik legjelentősebb művét, a Bethlen Gábor tudósai körében című festményt is kiállították, valamint az ahhoz készült tanulmányok, vázlatok reprodukcióit, az eredetieket ugyanis Budapesten őrzik – mutatta be a tárlatot Cora Fodor muzeológus román nyelven, majd Oniga Erika magyarul.
Az 1846-ban Nagyenyeden született Dósa Géza tehetségére már gyerekkorában felfigyeltek, 10 éves korában Kolozsváron a Simó Ferenc rajziskoláját látogatta. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte tanulmányait 1862-től, majd 1864-től beiratkozott a budapesti református főgimnáziumba és Székely Bertalan magántanítványa lett. Egy év múlva, 1865-ben részt vett az Eötvös József miniszter által történelmi festményre kiírt pályázaton, ahol a Bethlen Gábor tudósai között című vázlatával ötszáz forintos ösztöndíjat nyert. Ebből a pénzből 1866-ban beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol szoros barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. Néhány év múlva a müncheni akadémián folytatta tanulmányait Wagner Sándor tanítványaként.
Önállóságra törekedett, elhatározta, hogy a konvenciókat felrúgva, saját stílusában alkot. Párizsba szeretett volna eljutni, ott egy műtermet nyitni, csakhogy anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Apja kérésére 1870-ben visszatért Marosvásárhelyre, ahol arcképfestésből próbált megélni. Depresszióban szenvedett, sikertelenség kísérte alkotói tevékenységét, és egy szerelmi ügy is közrejátszott abban, hogy 1871-ben öngyilkos lett. Művészetét csak évtizedekkel halála után kezdték értékelni.
„Ha életben marad, s megfutja azt a pályát, melyre tehetsége s a kezdet biztató mivolta predesztinálták, egyike lett volna nemcsak a magyar, de az európai képzőművészet oszlopos tagjainak\" – írta Kacziány Ödön festő 1927-ben. A Kultúrpalota második emeletén, közvetlenül a kisterem mellett rendezték be a fiatalon elhunyt művész alkotásait felvonultató tárlatot. A megnyitón egy frissen megjelent Dósa Géza-albumra is felhívták a figyelmet: a vásárhelyi Lector kiadó gondozásában, Szinyei-Merse Anna (Szinyei-Merse Pál festőműmész dédunokája) szerkesztésében, Szabó Zoltán „Judóka\" közreműködésével látott napvilágot az igényes kivitelezésű kiadvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!