Fotó: Boda L. Gergely
Hiánypótló tárlattal lett gazdagabb Marosvásárhely, ugyanis nemcsak egy újabb termet „foglalt vissza” a Kultúrpalota, de egy olyan 19. századi, marosvásárhelyi kötődésű festőművész alkotásai váltak megtekinthetővé, akinek életműve kevésbé volt ismert eddig a nagyközönség előtt.
2016. október 24., 14:112016. október 24., 14:11
A Dósa Géza műveit bemutató, a hétvégén nyílt állandó kiállításnak, amely mostantól látogatható a Kultúrpalota második emeletén, a tavaly elhunyt Szabó Zoltán „Judóka\" képzőművész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa volt a megálmodója. „Egyik legtehetségesebb alkotója volt e vidéknek a nagyon fiatalon elhunyt Dósa Géza, aki rövid pályafutása ellenére is jelentős életművet hagyott az utókorra\" – mondta a megnyitón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
Dósa műveinek zöme a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, Vásárhelyen valamivel több, mint 30 alkotását őrzi a múzeum, amely többnyire adományokból gyűjtötte össze, illetve megvásárolta a képeket. A tárlaton olajfestmények, grafikák, rajzok, tanulmányok, vázlatok tekinthetőek meg. Dósa egyik legjelentősebb művét, a Bethlen Gábor tudósai körében című festményt is kiállították, valamint az ahhoz készült tanulmányok, vázlatok reprodukcióit, az eredetieket ugyanis Budapesten őrzik – mutatta be a tárlatot Cora Fodor muzeológus román nyelven, majd Oniga Erika magyarul.
Az 1846-ban Nagyenyeden született Dósa Géza tehetségére már gyerekkorában felfigyeltek, 10 éves korában Kolozsváron a Simó Ferenc rajziskoláját látogatta. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte tanulmányait 1862-től, majd 1864-től beiratkozott a budapesti református főgimnáziumba és Székely Bertalan magántanítványa lett. Egy év múlva, 1865-ben részt vett az Eötvös József miniszter által történelmi festményre kiírt pályázaton, ahol a Bethlen Gábor tudósai között című vázlatával ötszáz forintos ösztöndíjat nyert. Ebből a pénzből 1866-ban beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol szoros barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. Néhány év múlva a müncheni akadémián folytatta tanulmányait Wagner Sándor tanítványaként.
Önállóságra törekedett, elhatározta, hogy a konvenciókat felrúgva, saját stílusában alkot. Párizsba szeretett volna eljutni, ott egy műtermet nyitni, csakhogy anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Apja kérésére 1870-ben visszatért Marosvásárhelyre, ahol arcképfestésből próbált megélni. Depresszióban szenvedett, sikertelenség kísérte alkotói tevékenységét, és egy szerelmi ügy is közrejátszott abban, hogy 1871-ben öngyilkos lett. Művészetét csak évtizedekkel halála után kezdték értékelni.
„Ha életben marad, s megfutja azt a pályát, melyre tehetsége s a kezdet biztató mivolta predesztinálták, egyike lett volna nemcsak a magyar, de az európai képzőművészet oszlopos tagjainak\" – írta Kacziány Ödön festő 1927-ben. A Kultúrpalota második emeletén, közvetlenül a kisterem mellett rendezték be a fiatalon elhunyt művész alkotásait felvonultató tárlatot. A megnyitón egy frissen megjelent Dósa Géza-albumra is felhívták a figyelmet: a vásárhelyi Lector kiadó gondozásában, Szinyei-Merse Anna (Szinyei-Merse Pál festőműmész dédunokája) szerkesztésében, Szabó Zoltán „Judóka\" közreműködésével látott napvilágot az igényes kivitelezésű kiadvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!