
Fotó: Archív
2011. május 25., 08:282011. május 25., 08:28
H. Szabó Gyula emlékeztetett: az első ünnepi könyvhét megszervezését Supka Géza újságíró kezdeményezte, mondván, hogy „az évnek egyik napján rendeztessék egy találkozó az írók és a közönség között közvetlen, bohém formában.” Supka kezdeményezésére 1929-ben valóban megszervezték az első ilyen találkozót, és amint a Kriterion vezetője fogalmazott: „a budapesti Vörösmarty tér azóta is a magyar könyves szakma Mekkája”, és bár azóta számos helyszínt vontak be a programokba, a tér maradt a csomópont.
Az idők során vidéki városok is bekapcsolódtak a könyvhét szervezésébe – Magyarországon mára már mintegy 50 kisvárosban vannak programok –, 1941-ben pedig, a második bécsi döntés után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely is bekapcsolódott a szervezésbe, ekkor Kolozsváron Móricz Zsigmond volt a „sztárvendég”. „Tavaly beszélgettünk Zentai Péter Lászlóval, a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével, aki azt mondta, hogy szeretnék a határokon túlra is elvinni a rendezvényt. Látva a Kolozsvári Magyar Napok sikerét, megkértem Szép Gyulát és az RMDSZ programirodáját, hogy segítsen a szervezésben” – emlékezett viszsza H. Szabó. A kiadók sátrait a Mátyás király szülőháza előtti téren állítják fel, ugyanis ez „jól belakható”, míg a 70 évvel ezelőtti rendezvénynek helyet adó Főtéren elvesznének a kiállítók.
A rendezvényen zömében erdélyi kiadók vesznek részt, a magyarországi kiadók a vártnál kisebb számban jelentkeztek, de a határon túli könyvek forgalmazásával foglalkozó magyarországi Xantus Könyvkereskedés jóvoltából például felvidéki és vajdasági magyar könyveket is lehet majd vásárolni. A rendezvényt egyébként Budapestről Csoóri Sándor költő, író nyitja meg, akivel a Kolozsvár Társaság székhelyén közönségtalálkozót is szerveznek a nyitónapon, csütörtökön. A helybéli szakma részéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a Polis Kiadó vezetője nyitja meg a könyvhetet.
A Kolozsvár Társaságon kívül a Sapientia egyetemnek otthont adó Bocskay-ház Óváry Termében, illetve a Klausen kávéházban is lesznek rendezvények, illetve koncertek, a Bulgakov kávéház pedig a fiatal alkotók felolvasásának ad helyet. Szép Gyula elmondta: a továbbiakban természetesen bővítenék a rendezvényt, a Székelyföldet és a Partiumot is szeretnék bevonni. Mint mondta, „a térnek megfelelő hangulatú és stílusú zenekarok lépnek majd fel”, lesz dzsessz, régizene, operett és opera, de könynyűzene és néptáncelőadás is. A résztvevők egyébként könyveket ajánlhatnak fel a szórványban működő magyar iskoláknak. A részletes programot és a kiadók listáját a www.unnepikonyvhet.ro címen érhetik el az érdeklődők.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!