A középkori fesztivál hét napja alatt az érdeklődőket lovagok és udvarhölgyek, trubadúrok és komédiások, középkori zene és íjászati bemutatók, őrségváltás és boszorkányper, nyárson sült hús és finom bor, illetve sok-sok meglepetés várja – ígéri Liviu Pancu főszervező. A Nemzeti Színház művésze és rendezője már régóta fejébe vette, hogy a környező erdélyi és magyarországi települések mintájára egy hétre visszavarázsolja a középkort Marosvásárhelyre.
„Körülöttünk minden város kihasználja a várát, és megszervezi a saját középkori fesztiválját. Elég, ha csak Segesvárt, Nagyszebent, Brassót, Besztercét vagy Gyulafehérvárt említem. Kérdem én, miért ne tehetnénk ugyanezt, elvégre egy középkori várba évente legalább egy hétre vissza kellene térnie a középkornak” – fejtette ki a Krónikának Pancu. A főszervező azt szeretné, hogy a rendezvény révén Vásárhely is bekerüljön a középkori építészeti emlékeit korabeli hangulatot idéző eseményekkel kiaknázó települések körforgalmába. Ehhez mindenekelőtt a városlakókban kell tudatosítani az 1602 és 1652 között Borsos Tamás városbíró vezetése alatt épült vár értékeit, valamint az etnikai, vallási és kulturális sokszínűség előnyeit.
Szeptember utolsó hétfői napján különböző lovagi rendek képviselői fogják benépesíteni a várat, akik a harci művészetekbe és az íjászatba is beavatják az érdeklődőket. A hangulatkeltő régizenét más meghívottak mellett a nagyváradi Nagual és a sepsiszentgyörgyi Codex együttesek, illetve Molnár B. Tünde helyi orgonaművész biztosítja. A szervezők azokra is gondoltak, akik szívesen táncra perdülnének, de a koreográfiát csak a kosztümös filmekből ismerik – számukra tánctanfolyamokat szerveznek. A gyerekeket szabadtéri előadások és szórakoztató műsorok várják. Kérdésünkre, hogy miként szűrik ki az eddigi várbeli rendezvény hangulatát meghatározó, különféle formában jelentkező giccset, Liviu Pancu azt hangsúlyozta, hogy „ezúttal a polgármesteri hivatal csak a teret biztosítja, a szervezést nem”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok