A középkori fesztivál hét napja alatt az érdeklődőket lovagok és udvarhölgyek, trubadúrok és komédiások, középkori zene és íjászati bemutatók, őrségváltás és boszorkányper, nyárson sült hús és finom bor, illetve sok-sok meglepetés várja – ígéri Liviu Pancu főszervező. A Nemzeti Színház művésze és rendezője már régóta fejébe vette, hogy a környező erdélyi és magyarországi települések mintájára egy hétre visszavarázsolja a középkort Marosvásárhelyre.
„Körülöttünk minden város kihasználja a várát, és megszervezi a saját középkori fesztiválját. Elég, ha csak Segesvárt, Nagyszebent, Brassót, Besztercét vagy Gyulafehérvárt említem. Kérdem én, miért ne tehetnénk ugyanezt, elvégre egy középkori várba évente legalább egy hétre vissza kellene térnie a középkornak” – fejtette ki a Krónikának Pancu. A főszervező azt szeretné, hogy a rendezvény révén Vásárhely is bekerüljön a középkori építészeti emlékeit korabeli hangulatot idéző eseményekkel kiaknázó települések körforgalmába. Ehhez mindenekelőtt a városlakókban kell tudatosítani az 1602 és 1652 között Borsos Tamás városbíró vezetése alatt épült vár értékeit, valamint az etnikai, vallási és kulturális sokszínűség előnyeit.
Szeptember utolsó hétfői napján különböző lovagi rendek képviselői fogják benépesíteni a várat, akik a harci művészetekbe és az íjászatba is beavatják az érdeklődőket. A hangulatkeltő régizenét más meghívottak mellett a nagyváradi Nagual és a sepsiszentgyörgyi Codex együttesek, illetve Molnár B. Tünde helyi orgonaművész biztosítja. A szervezők azokra is gondoltak, akik szívesen táncra perdülnének, de a koreográfiát csak a kosztümös filmekből ismerik – számukra tánctanfolyamokat szerveznek. A gyerekeket szabadtéri előadások és szórakoztató műsorok várják. Kérdésünkre, hogy miként szűrik ki az eddigi várbeli rendezvény hangulatát meghatározó, különféle formában jelentkező giccset, Liviu Pancu azt hangsúlyozta, hogy „ezúttal a polgármesteri hivatal csak a teret biztosítja, a szervezést nem”.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.