2009. március 17., 10:072009. március 17., 10:07
A szakember előadásában kiemelte: nincsenek hiteles történeti adatok arról, hogy a cigányok mikor telepedtek le a városban, de az írások arról tanúskodnak, hogy az 1800-as években már rendszeresen adót fizettek, és választott vajdájuk is volt, aki minden tekintetben felelősséget vállalt közösségéért.
„Voltak köztük uradalmi cigányok is, akiket a grófok tartottak el. Ezek képezték az uradalmi cigánybandát, és alkalomadtán ők szórakoztatták a nemeseket” – ismertette az előadó, aki szerint a történelem több nagykárolyi származású zenészdinasztiát is számon tart. „Ezek a családok olyan világhírű muzsikusokat adtak a zenetörténetnek, mint például Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek” – tette hozzá Németi. Mint mondta, az említett családok már több generáció óta neveltek híres muzsikusokat, akik Nyugat-Európa számos előkelő helyén is felléptek.
„Zenéltek Bécsben, Londonban, sőt egyikőjük az 1800-as években még Otto von Bismarck herceget is szórakoztatta” – említette érdekességképp a történész. Németi szerint manapság azért beszélnek mindenütt cigányproblémáról és megélhetési bűnözésről, mert a roma lakosságot megfosztották eredeti életformájától. „Régebben jó mesteremberek, kézművesek voltak, de ma már nincs szükség a szaktudásukra, és – különösen a múlt rendszerben – erőszakkal szocializálni akarták őket. Ezek a tényezők vezettek a komoly ellentétekhez, társadalmi problémákhoz” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint mondta, egykor a városban és környékén számos cigány család vetett vályogot és égetett belőle téglát – sokan még manapság is a bontott cigánytéglát keresik, mert ez az egyik legmasszívabb építőanyag. „Sajnos már kevesen rendelnek tőlük. Van olyan téglaégető, aki azt mondta nekem, lehet az idén már egyáltalán nem is fog dolgozni, mert még a befektetett munkája sem térül meg. Kár érte, mert a Partium ezen részén készültek a legjobb téglák, ugyanis az itteni régió talaja kiváló kötőanyagokat tartalmaz, és készítőjük szakértelme is páratlan” – mesélte Németi. A kosárfonáshoz, gyékényszövéshez is jól értettek a károlyi cigányok, ám ezeket a termékeket ma már nincs kinek eladniuk, szaktudásukat nincs kinek átadniuk. A sorozatáruk dömpingje ugyanis kiszorította őket a piacról, és az idősekkel ezek a mesterségek is feledésbe vesznek – figyelmeztetett az előadó.
A több mint egy éve útjára indított Helytörténet mindenkinek című sorozatot kérdésünkre Hágó Attila Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze mutatta be. „Célunk, hogy minél több, lehetőleg helyi szakember ismertesse meg a városlakókkal Nagykároly és vidéke nevezetességeit. Szerintem az előadásokon elhangzó információknak be kell épülniük a helybéliek általános tudásába. Például nem mehet el egy gondolkodó nagykárolyi sem úgy a központban álló kastély mellett, hogy ne tudna arról információkat. Az sem árt, ha a járókelők az előadások nyomán útba tudnak igazítani egy-egy érdeklődő turistát” – magyarázta a kéthavonta megrendezett művelődéstörténeti előadások ötletgazdája.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.