Fotó: A szerző felvétele
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész szerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható tárlat nagy érdeme, hogy a két, Magyarországra áttelepült képzőművész alkotásait ismét láthatja a hazai közönség. Mint mondta: „a párhuzamosok visszatértek a végtelenből a szülővárosukba, és itt találkoztak”.
Diénes Attila beilleszkedett a helyi kánonba, sikeres kiállítással mutatkozott be a Kultúrpalota nagytermében. A szobrászművész indulását Vécsi Nagy Zoltán idézte, aki szerint Diénes szobrai klasszikus levegőt árasztottak, de disszonáns hang is volt bennük: a magát erősnek feltüntető rendszer gyengeségét hirdették. Krizbai az Igaz Szó szerkesztőségében rendezte első egyéni tárlatát 1980-ban. „Egy egyenruhába bújtatott rendszer kanonikus elvárásaihoz alkalmazkodni nem tudó, fiatal művész volt, aki rajongott a táncházért, avantgárd eszméket hirdetett. Kovászegyénisége volt a marosvásárhelyi bulis létnek” – emlékezett Vécsi a pályakezdő festőművészre.
Novotny Tihamér művészettörténész az alkotókról írt korábbi méltatásaiból olvasott fel. „Lazaság nélküli, könyörtelenül igényes, sokoldalú alkotó, s aranykeze van! Pályáját szürrealista felfogású grafikákkal és „térmértaniasan” metafizikus témájú festményekkel kezdte” – vélekedett Diénes Attila művészetéről. A szakíró Krizbai Sándor pályájáról is elragadtatással szólt: „a MAMŰ szellemiségéből kinövő, az ún. bartóki útmutatást személyre szabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló egyik legkarakterisztikusabb képviselője. Megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának”.
A tárlat augusztus 19-éig látogatható.
Életutak
Diénes Attila szobrászművész 1942-ben született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. 1980-tól volt tagja az 1984-ig működő MAMŰ-nek, 1991-ben részt vett az újjáalakult MAMŰ Társaság kiállítássorozatán. 1988-tól Magyarországon, Magyarpolányban él. Krizbai Sándor 1949-ben született Marosvásárhelyen. Szakmai ismereteit részben autodidakta módon és részben különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte. 1980–1983 között aktív tagja és résztvevője a MAMŰ-kiállításoknak és -akcióknak. 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1984-ben települt át Magyarországra, Szentendrén él. A festészet és grafika mellett térberendezéssel foglalkozik, újabban animációval és multimédiával kísérletezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok