Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató A háromszéki hozomány a 19. században című, szakirodalmi jelentőségű kiadványát mutatták be kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2016. március 23., 19:342016. március 23., 19:34
A Szentendrén megjelent könyvvel a szerző idén márciusban elnyerte a Bátky Zsigmond-díjat. Ha nem is olvassuk úgy, mint egy krimit, akkor is igen-igen élvezetes olvasmánynak számít – mondta a kötetbemutatón Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese.
A 600 oldalas, igen erőteljes társadalomrajzot is tartalmazó tanulmány nemcsak néprajzi és antropológiai, hanem társadalomtörténeti szempontból is szakirodalmi jelentőségű – méltatta a kiadványt Tóth Bartos András történész. Gazda Enikő könyvében az egyik leglassabban és legnehezebben változó társadalmi intézményt, a házasságot vizsgálja, illetve azt is, hogy a hozomány miként jelenik meg a hozománylevélben, azaz inventáriumban.
A történész szerint ennek elemzése azért fontos, mert míg a vagyonleltárak egy fennálló állapotot tükröznek, addig a hozománylevelek tudatosan és előre mutató logikával megfogalmazott listák. A kötet szerzője több szinten elemzi az inventáriumokat, így azok jogi környezetét is. A reprezentációs céllal is készült inventárium a római jogok tételéig megy vissza időben, mindez pedig Székelyföldön bonyolult és összetett kontextusban jelenik meg – fejtette ki Tóth Bartos András. Kijelentését azzal bizonyította, hogy az említett régióban tekintettel kellett lenni az erdélyi törvénykönyvekre, az adott település szokásaira, valamint a katonaság által kiadott rendeletekre is.
A hozománylevelek nemcsak a rögzítés szempontjából voltak fontosak jogi értelemben, hanem vagyoni biztonságot is jelentettek – tette hozzá a történész. „Szerződésként és biztosítékként is működött a hozománylevél. A 17. századtól a protestáns vidéken már engedélyezett volt a válás, ilyenkor a hozománylevél számított a legjobb bizonyítéknak azt illetően, hogy mivel rendelkezett a házasság pillanatában a nő, s a férjnek ezen tárgyakat kötelezően ki kellett adnia” – mondta a történész.
A hozománylevelek struktúráját és a társadalmi jelenségeket időben vizsgálja a szerző, megjelenik a 17–18. század, illetve hangsúlyt kapnak a 19. századbeli vonatkozások. Ekkorra már a források is bővebbek, kiderül, hogy a politikai események nem hatottak az inventóriumokra, a gazdasági változások, hosszan tartó konfliktusok, időjárásbeli változások viszont igen.
A hozományleveleket társadalmi kategóriák szintjén is vizsgálja a szerző: megjelenik a parasztság, pap- és tanítónövendékek, nemesi sarjak, városi polgárság tagjai, lovas és gyalogkatonák, jobbágyok, valamint zsellérek csoportja. Ennek köszönhetően a társadalmi rétegek közti különbségeket is össze lehet hasonlítani – zárta gondolatait Tóth Bartos András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!