Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató A háromszéki hozomány a 19. században című, szakirodalmi jelentőségű kiadványát mutatták be kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2016. március 23., 19:342016. március 23., 19:34
A Szentendrén megjelent könyvvel a szerző idén márciusban elnyerte a Bátky Zsigmond-díjat. Ha nem is olvassuk úgy, mint egy krimit, akkor is igen-igen élvezetes olvasmánynak számít – mondta a kötetbemutatón Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese.
A 600 oldalas, igen erőteljes társadalomrajzot is tartalmazó tanulmány nemcsak néprajzi és antropológiai, hanem társadalomtörténeti szempontból is szakirodalmi jelentőségű – méltatta a kiadványt Tóth Bartos András történész. Gazda Enikő könyvében az egyik leglassabban és legnehezebben változó társadalmi intézményt, a házasságot vizsgálja, illetve azt is, hogy a hozomány miként jelenik meg a hozománylevélben, azaz inventáriumban.
A történész szerint ennek elemzése azért fontos, mert míg a vagyonleltárak egy fennálló állapotot tükröznek, addig a hozománylevelek tudatosan és előre mutató logikával megfogalmazott listák. A kötet szerzője több szinten elemzi az inventáriumokat, így azok jogi környezetét is. A reprezentációs céllal is készült inventárium a római jogok tételéig megy vissza időben, mindez pedig Székelyföldön bonyolult és összetett kontextusban jelenik meg – fejtette ki Tóth Bartos András. Kijelentését azzal bizonyította, hogy az említett régióban tekintettel kellett lenni az erdélyi törvénykönyvekre, az adott település szokásaira, valamint a katonaság által kiadott rendeletekre is.
A hozománylevelek nemcsak a rögzítés szempontjából voltak fontosak jogi értelemben, hanem vagyoni biztonságot is jelentettek – tette hozzá a történész. „Szerződésként és biztosítékként is működött a hozománylevél. A 17. századtól a protestáns vidéken már engedélyezett volt a válás, ilyenkor a hozománylevél számított a legjobb bizonyítéknak azt illetően, hogy mivel rendelkezett a házasság pillanatában a nő, s a férjnek ezen tárgyakat kötelezően ki kellett adnia” – mondta a történész.
A hozománylevelek struktúráját és a társadalmi jelenségeket időben vizsgálja a szerző, megjelenik a 17–18. század, illetve hangsúlyt kapnak a 19. századbeli vonatkozások. Ekkorra már a források is bővebbek, kiderül, hogy a politikai események nem hatottak az inventóriumokra, a gazdasági változások, hosszan tartó konfliktusok, időjárásbeli változások viszont igen.
A hozományleveleket társadalmi kategóriák szintjén is vizsgálja a szerző: megjelenik a parasztság, pap- és tanítónövendékek, nemesi sarjak, városi polgárság tagjai, lovas és gyalogkatonák, jobbágyok, valamint zsellérek csoportja. Ennek köszönhetően a társadalmi rétegek közti különbségeket is össze lehet hasonlítani – zárta gondolatait Tóth Bartos András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!