Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató A háromszéki hozomány a 19. században című, szakirodalmi jelentőségű kiadványát mutatták be kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2016. március 23., 19:342016. március 23., 19:34
A Szentendrén megjelent könyvvel a szerző idén márciusban elnyerte a Bátky Zsigmond-díjat. Ha nem is olvassuk úgy, mint egy krimit, akkor is igen-igen élvezetes olvasmánynak számít – mondta a kötetbemutatón Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese.
A 600 oldalas, igen erőteljes társadalomrajzot is tartalmazó tanulmány nemcsak néprajzi és antropológiai, hanem társadalomtörténeti szempontból is szakirodalmi jelentőségű – méltatta a kiadványt Tóth Bartos András történész. Gazda Enikő könyvében az egyik leglassabban és legnehezebben változó társadalmi intézményt, a házasságot vizsgálja, illetve azt is, hogy a hozomány miként jelenik meg a hozománylevélben, azaz inventáriumban.
A történész szerint ennek elemzése azért fontos, mert míg a vagyonleltárak egy fennálló állapotot tükröznek, addig a hozománylevelek tudatosan és előre mutató logikával megfogalmazott listák. A kötet szerzője több szinten elemzi az inventáriumokat, így azok jogi környezetét is. A reprezentációs céllal is készült inventárium a római jogok tételéig megy vissza időben, mindez pedig Székelyföldön bonyolult és összetett kontextusban jelenik meg – fejtette ki Tóth Bartos András. Kijelentését azzal bizonyította, hogy az említett régióban tekintettel kellett lenni az erdélyi törvénykönyvekre, az adott település szokásaira, valamint a katonaság által kiadott rendeletekre is.
A hozománylevelek nemcsak a rögzítés szempontjából voltak fontosak jogi értelemben, hanem vagyoni biztonságot is jelentettek – tette hozzá a történész. „Szerződésként és biztosítékként is működött a hozománylevél. A 17. századtól a protestáns vidéken már engedélyezett volt a válás, ilyenkor a hozománylevél számított a legjobb bizonyítéknak azt illetően, hogy mivel rendelkezett a házasság pillanatában a nő, s a férjnek ezen tárgyakat kötelezően ki kellett adnia” – mondta a történész.
A hozománylevelek struktúráját és a társadalmi jelenségeket időben vizsgálja a szerző, megjelenik a 17–18. század, illetve hangsúlyt kapnak a 19. századbeli vonatkozások. Ekkorra már a források is bővebbek, kiderül, hogy a politikai események nem hatottak az inventóriumokra, a gazdasági változások, hosszan tartó konfliktusok, időjárásbeli változások viszont igen.
A hozományleveleket társadalmi kategóriák szintjén is vizsgálja a szerző: megjelenik a parasztság, pap- és tanítónövendékek, nemesi sarjak, városi polgárság tagjai, lovas és gyalogkatonák, jobbágyok, valamint zsellérek csoportja. Ennek köszönhetően a társadalmi rétegek közti különbségeket is össze lehet hasonlítani – zárta gondolatait Tóth Bartos András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!