Háromszéki hozománylevelek

A Szentendrén megjelent könyvvel a szerző idén márciusban elnyerte a Bátky Zsigmond-díjat. Ha nem is olvassuk úgy, mint egy krimit, akkor is igen-igen élvezetes olvasmánynak számít – mondta a kötetbemutatón Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese.

A 600 oldalas, igen erőteljes társadalomrajzot is tartalmazó tanulmány nemcsak néprajzi és antropológiai, hanem társadalomtörténeti szempontból is szakirodalmi jelentőségű – méltatta a kiadványt Tóth Bartos András történész. Gazda Enikő könyvében az egyik leglassabban és legnehezebben változó társadalmi intézményt, a házasságot vizsgálja, illetve azt is, hogy a hozomány miként jelenik meg a hozománylevélben, azaz inventáriumban.

A történész szerint ennek elemzése azért fontos, mert míg a vagyonleltárak egy fennálló állapotot tükröznek, addig a hozománylevelek tudatosan és előre mutató logikával megfogalmazott listák. A kötet szerzője több szinten elemzi az inventáriumokat, így azok jogi környezetét is. A reprezentációs céllal is készült inventárium a római jogok tételéig megy vissza időben, mindez pedig Székelyföldön bonyolult és összetett kontextusban jelenik meg – fejtette ki Tóth Bartos András. Kijelentését azzal bizonyította, hogy az említett régióban tekintettel kellett lenni az erdélyi törvénykönyvekre, az adott település szokásaira, valamint a katonaság által kiadott rendeletekre is.

A hozománylevelek nemcsak a rögzítés szempontjából voltak fontosak jogi értelemben, hanem vagyoni biztonságot is jelentettek – tette hozzá a történész. „Szerződésként és biztosítékként is működött a hozománylevél. A 17. századtól a protestáns vidéken már engedélyezett volt a válás, ilyenkor a hozománylevél számított a legjobb bizonyítéknak azt illetően, hogy mivel rendelkezett a házasság pillanatában a nő, s a férjnek ezen tárgyakat kötelezően ki kellett adnia” – mondta a történész.

A hozománylevelek struktúráját és a társadalmi jelenségeket időben vizsgálja a szerző, megjelenik a 17–18. század, illetve hangsúlyt kapnak a 19. századbeli vonatkozások. Ekkorra már a források is bővebbek, kiderül, hogy a politikai események nem hatottak az inventóriumokra, a gazdasági változások, hosszan tartó konfliktusok, időjárásbeli változások viszont igen.

A hozományleveleket társadalmi kategóriák szintjén is vizsgálja a szerző: megjelenik a parasztság, pap- és tanító­nö­vendékek, nemesi sarjak, városi polgárság tagjai, lovas és gyalogkatonák, jobbágyok, valamint zsellérek csoportja. Ennek köszönhetően a társadalmi rétegek közti különbségeket is össze lehet hasonlítani – zárta gondolatait Tóth Bartos András.