Hirdetés

Harag-napok Beckett évében

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Godot-ra várva meglepetéssel: szerepcsere a sepsiszentgyörgyi színház kolozsvári előadásán A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása, a Godot-ra várva aratta eddig a legnagyobb közönségsikert a május 4–13. között Kolozsváron zajló II. Harag György-emléknapokon. A Beckett-mű előadását követően tegnap a száz éve született drámaíróról tartottak kerekasztal-beszélgetést. Az emléknapokat minden este színházi előadások zárják, a programban könyvbemutató, tárlatnyitó is szerepel.

Gazda Árpád

2006. május 08., 00:002006. május 08., 00:00

A rendező, Tompa Gábor játszotta Pozzo szerepét szombaton Kolozsváron, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Godot-ra várva című előadásában. Az UNITER-díjra jelölt produkcióra nagyon sokan voltak kíváncsiak, a kezdés előtti várakozást pedig jócskán fokozta a meglepetésszerű bejelentés: betegsége miatt Nemes Levente nem léphet fel, és a szöveg jó ismerője, Tompa Gábor menti meg az előadást. A becketti humor mellett eleinte a közönséget a szerepcseréből adódott helyzetkomikum is szórakoztatta, de az előadás végül nem billent ki egyensúlyából – hatalmas tetszésnyilvánítás jutalmazta, Péter Hilda pedig nyílt színi tapsot kapott a monológjáért.

Író a rendezés századában
A Beckett-mű előadásának másnapján, tegnap a száz éve született drámaíró munkásságáról tartottak kerekasztal-beszélgetést. Samuel Beckett a Harag-napok egyik „főszereplője”, hiszen a tavalyi kétszeres Harag György-évforduló (születésének nyolcvan, halálának húsz éves évfordulója) megünneplését a kolozsvári színház idénre, az ír drámaíró évére halasztotta. A vendégjáték-sorozatban két Godot-ra várva előadás is szerepel: a szentgyörgyiek mellett csütörtökön a nagyszebeni Radu Stanca Színház is játssza Kolozsváron. Samuel Beckett „a rendezés századában” született, a drámai költő forradalmasította a színházat. Eleinte játszhatatlannak tartották a műveit, idővel azonban „nyilvánvaló lett, hogy ezeket a drámákat nem lehet úgy előadni, mint ahogy az addigi színházi receptek előírták. Azon rendezők kedvelt szerzője lett Beckett, akik az előadást a szövegtől független alkotásnak tekintették” – mondta el Tompa Gábor, aki Beckett szövegeinek pontosságát a zenei partitúrák precizitásához hasonlította. „Ezek a zenei partitúrák a színészi játék különleges metamorfózisát tették lehetővé: a színésznek senkivé kellett válnia ahhoz, hogy a színpadon megszólalhasson” – fejtette ki a rendező. Visky András író, dramaturg a katarzisról mint hiányról beszélt Beckett drámáiban – a művei nem fejeződnek be, körkörös történeteiből nincs kilépés.

Könyvek párbeszéde
A színház és a könyv ünnepe – mondta Anca Mãniuþiu szombaton, a Harag György-emléknapok harmadik napján, a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó gondozásában megjelent két színházi tárgyú könyv bemutatóján. Georges Banu Színházunk, a Cseresznyéskert és Mihai Mãniuþiu Aktus és utánzás című könyve a román színháztudomány számára két meghatározó írás, most első ízben vált hozzáférhetővé a magyar olvasók számára is.
Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy beszélgetés eredménye a két könyv, amelyek egymással is dialogizálnak. Mint mondta: a koinónia szerencsétlen névválasztás abból a szempontból, hogy szinte megjegyezhetetlen szó, de a görög kifejezés „mély beszélgetés, dialógus” értelmének szellemében kiadott könyveket feltételez eleve. Mindkét könyv 176 oldal, Georges Banu könyvéhez Anca Mãniuþiu (az eredetileg franciául megjelent könyv első román fordítója) írt előszót, Mihai Mãniuþiu könyvéhez viszont Banu írta a bevezetőt – mutatott rá az egybecsengésekre Visky András.
A bemutatón nem lehetett jelen Georges Banu, aki az Université Paris III (Sorbonne Nouvelle) Színháztudományi Intézetének tanára, ezért a könyvről Anca Mãniuþiu beszélt. Elmondta: a szerző soha nem felejti el, hogy a színházat nem szabad elválasztani az élettől, mindig megőrzi a csodálatát a színház és az élet misztériuma előtt. „Georges Banu könyvei olyanok, mint a mulandóságból kimenekített előadások – egy nagy szellem előadásai, aki korának színházát önmaga sorsaként tudta megélni” – írja a Színházunk, a Cseresznyéskert előszavában Anca Mãniuþiu. A könyv magyar fordítója, Koros Fekete Sándor szerint Banu könyve arra bizonyíték, hogy „a 20. század csatáját nem mi vívtuk meg”.
Mihai Mãniuþiu Aktus és utánzás című könyve (a magyar nyelvű fordítás Zsigmond Andrea munkája) szintén a színház és az élet elválaszthatatlanságáról beszél. Visky András szerint a könyv „érdekes tette a színházról való beszédnek, hiszen a rendező a színészmesterségről írt könyvet”, és ez egyfajta szerzetességet is jelent, annál is inkább, mert a színházi esszéíróként és prózaíróként is ismert rendező ezt a könyvet 1988-ban írta, amikor úgy látta: bármilyen előadás a diktatúrát szolgálná, ezért értelmetlen előadást rendezni.


Átadták a Bánffy Miklós- és a Vlad Mugur-vándordíjat
A kolozsvári társulat I. L. Caragiale Az elveszett levél előadása után adták át a Bánffy Miklós-vándordíjat és a Vlad Mugur-vándordíjat. A kolozsvári színház 200. évfordulóján alapított Bánffy Miklósról elnevezett díjat a színház művészeti tanácsa évente ítéli oda az elmúlt évadban kiemelkedő színházi teljesítményt nyújtó társulati tagnak; az idén Kézdi Imola vehette át, a Woyzeck című előadás Marie-jáért. Kézdi Imola, a művészeti tanácsnak Caragiale szellemében köszönte meg, hogy „ráizélték a voksaikat”. Idén első alkalommal adták át a Vlad Mugur-vándordíjat, amelyet azért hozott létre a színház, hogy a társulat nem állandó tagjait, de visszatérő és jelentős alkotásokat létrehozó művészeit is díjazhassa. A kitüntetést Mihai Mãniuþiu vehette át, aki elmondta: „Vlad Mugur és Harag György égisze alatt dolgozni, már önmagában kitüntetés”. Ketesdy Beáta, Rostás-Péter Emese
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés