Halloweeni jelmezbe öltözött diákcsapatok járkáltak október utolsó estéjén Kolozsvár főterén
Fotó: Kiss Judit
Ahogy a korábbi évszázadok alatt, a kultúra ma is alakul, változik, különböző hatásokra reagál, különböző elemeket épít be vagy vet ki magából – állapította meg a Krónika megkeresésére Bakos Áron néprajzkutató, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédje, akit arról kérdeztünk, miként látják a néprajzkutatók a jelenséget, hogy mindenszentek és halottak napja környékén egyre nagyobb teret hódít az angolszász világból érkező, egyre globálisabbá váló halloween-ünneplés Erdélyben is. A különböző népszokásokra akkor kezdünk identitáshordozóként tekinteni, amikor a szokásokat éltető közösségek és a közösségeket éltető szokások meggyengülnek, a művelésből műveltetésbe fordul az adott cselekvés.
2023. november 01., 19:252023. november 01., 19:25
2023. november 02., 09:072023. november 02., 09:07
Erdélyben is egyre nagyobb teret hódít az angolszász világból érkező, egyre globálisabbá váló halloween-ünneplés október végén-november elején. A boltok polcait elárasztják a főként gyerekeket célzó halloween-kellékek, maszkok, maskarák, tök-dekorációk. Évek, ha nem évtizedek óta már tapasztalható, hogy gyerek-közösségekben megünneplik a halloweent, de felnőtteknek is szerveznek ezekben a napokban halloween témájú jelmezbálokat. A jelenségről
A halottak napi gyertyagyújtás szokása Erdély-szerte elevenen él
Fotó: Beliczay László
Bakos Áront, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédjét, a budapesti Néprajzi Múzeum muzeológusát, projektmunkatársát kérdeztük. Amint kifejtette,
Minden folyamatot egyfajta globalizáció kísér
„Szaktudományként mi is inkább változásokban gondolkozunk, ezeket írjuk le, elemezzük, miközben tudatában vagyunk annak, hogy ezek a folyamatok, a változások időről-időre morális pánikot gerjeszthetnek. Itt nyilván nem lehet elmenni amellett, hogy a nyelvhez hasonlóan a népi kultúra is az egyik alappillére a magyar nemzeti identitásnak. Ennek tükrében érthető, hogy az amúgy is az elveszés gondolatában fogant nemzetfelfogásunk érzékenyen reagál a nemzeti kultúra szintjére a 19. században felemelt népi kulturális elemek eltűnésére vagy új jegyek beszüremkedésére” – fogalmazott Bakos Áron. Mint kifejtette, ahogy a leírásuk korában és a korábbi évszázadok alatt is, a kultúra alakul, változik, különböző hatásokra reagál, különböző elemeket adoptál, épít be vagy vet ki magából.
Bakos Áron néprajzkutató, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédje
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
„Hogy csak egy banális példát említsek, gondoljunk mondjuk a hamburgerre, ami ma valószínűleg a világ egyik legelterjedtebb étele, de a zsömlés, rántotthúsos, csalamádés változatában nem biztos, hogy egy amerikai ráismerne az eredetire. Persze nem lehet tudni, mi lesz a halloween útja, de az kétségtelen, hogy már itt van velünk, a kérdés tehát inkább az, mennyire, hogyan tud szervesülni” – magyarázta a néprajzkutató.
A sírgondozás, emlékmisék, gyertyagyújtás szokása ma is élő
Magyar nyelvterületen mindenszentek és halottak napja körül számos népszokás élt. Bakos Árontól azt is megkérdeztük, hogy vajon ezeknek és a haloweennek mennyire közös a gyökere, valamint hogy a néprajzzal foglalkozók tudnak-e a magyar nyelvterületen olyan helyi, halottak napi, az elmúlás kérdésköréből gyökerező régi szokásokról, amelyek még „életben vannak”. „Amennyire rálátok erre a kérdésre, a halloween kelta, pogány eredetére vonatkozó történeti magyarázatokat széles körben elfogadják, a mai ismert tradíciókban részben ezek krisztianizált formáját látják.” – mondta a néprajzkutató. Mint magyarázta, az ünnep mindenesetre az Újvilágban is csak a 19. században, a nagyobb számú ír és skót bevándorlóval eresztett mélyebb gyökereket, s vált általánosan elterjedt szokássá,
„Ami a hazai szokásokat illeti, a néprajztudomány a halottakról való gondoskodás, az élők és holtak közötti sajátos „csereviszonyok”, morális, vallási kötelezettségek különböző megnyilvánulási formáját rögzítette. Ezek közül számos a mai napig él, gondolhatunk itt csak a sír gondozására, a halotti emlékmisékre, vagy mondjuk a gyertyagyújtás szokására –
Amikor meggyengülnek a szokásokat éltető közösségek, művelésből műveltetés lesz
Bakos Áronnal arról is beszélgettünk, hogy általában véve a szokások globálissá válását miként látják a néprajzzal foglalkozó szakemberek. Felvetettük, hogy vajon lehet-e a szokások globálissá válását identitás-eltörlőnek tekinteni, valamint hogy természetes folyamatnak nevezhető-e, ahogyan a média, a kereskedelem meghatározza, befolyásolja a társadalom szokásbeli változásait.
Október végén, november elején Erdély-szerte is szerveznek halloween-partikat
Fotó: Iochom Zsolt
Bakos Áron a kérdésre válaszolva rámutatott, kicsit távolabbról nézve a kérdést, Zygmunt Bauman lengyel szociológus, filozófus megállapítása szerint
„A kérdést kicsit leegyszerűsítve a közösség kijelöli, meghatározza az ember helyét, vagyis a körülöttem élő emberek tudják, ki vagyok, honnan jövök, hová tartok. Ezáltal önmagunknak a késő modern „feltalálására” és mások számára való „feltálalására” tehát se szükség, se lehetőség nincsen. Innen nézve: a különböző népszokásokra akkor kezdünk identitáshordozóként tekinteni, amikor a szokásokat éltető közösségek és a közösségeket éltető szokások meggyengülnek, a művelésből műveltetésbe fordul az adott cselekvés” – fogalmazott a néprajzkutató. Mint kifejtette, mindezzel arra szeretne rámutatni, hogy
Ijesztő maszkokat öltenek fel a halloween-bulikon résztvevők
„Tehát olvasatomban mondjuk a bálozás, a fiatalok esti, zenés, táncos mulatságai nem az identitásról, hanem a közösségi lét megéléséről szóltak. Ha ezekről a mulatságokról mesélnek a mai középgeneráció tagjai, akkor egy olyan kép rajzolódik ki előttünk, miszerint ezeket a fiatalok önmaguk, önmaguknak szervezték a szülők jóváhagyásával. Az aranyosszékiek például úgy idézték fel ezeket az eseményeket, hogy a fiúk gondoskodtak az italról, a lányok az ételről, zenészt pedig, ha tudtak, a fiúk fogadtak.
Hozzátette, mindebből természetesen nem következik, hogy ne lenne fontos hagyományaink ápolása, s a kolozsvári néprajz tanszék ennek a szakembergárdának a képzésére is hangsúlyt fektet.
Több mint 800, Európa minden tájáról érkező egyetemi hallgatót várnak a Halloween Erdélyben elnevezésű rendezvényre – számolt be a Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva.
Bár az Elon Musk által a törcsvári kastélyban szervezett Halloween-buliról egyelőre sok részlet nem szivárgott ki, a Dracula’s Experience parti hangulatáról sok mindent elárul az, hogy farkasüvöltést és más ijesztő hangokat lehetett hallani a környéken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!