Halloweeni jelmezbe öltözött diákcsapatok járkáltak október utolsó estéjén Kolozsvár főterén
Fotó: Kiss Judit
Ahogy a korábbi évszázadok alatt, a kultúra ma is alakul, változik, különböző hatásokra reagál, különböző elemeket épít be vagy vet ki magából – állapította meg a Krónika megkeresésére Bakos Áron néprajzkutató, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédje, akit arról kérdeztünk, miként látják a néprajzkutatók a jelenséget, hogy mindenszentek és halottak napja környékén egyre nagyobb teret hódít az angolszász világból érkező, egyre globálisabbá váló halloween-ünneplés Erdélyben is. A különböző népszokásokra akkor kezdünk identitáshordozóként tekinteni, amikor a szokásokat éltető közösségek és a közösségeket éltető szokások meggyengülnek, a művelésből műveltetésbe fordul az adott cselekvés.
2023. november 01., 19:252023. november 01., 19:25
2023. november 02., 09:072023. november 02., 09:07
Erdélyben is egyre nagyobb teret hódít az angolszász világból érkező, egyre globálisabbá váló halloween-ünneplés október végén-november elején. A boltok polcait elárasztják a főként gyerekeket célzó halloween-kellékek, maszkok, maskarák, tök-dekorációk. Évek, ha nem évtizedek óta már tapasztalható, hogy gyerek-közösségekben megünneplik a halloweent, de felnőtteknek is szerveznek ezekben a napokban halloween témájú jelmezbálokat. A jelenségről
A halottak napi gyertyagyújtás szokása Erdély-szerte elevenen él
Fotó: Beliczay László
Bakos Áront, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédjét, a budapesti Néprajzi Múzeum muzeológusát, projektmunkatársát kérdeztük. Amint kifejtette,
Minden folyamatot egyfajta globalizáció kísér
„Szaktudományként mi is inkább változásokban gondolkozunk, ezeket írjuk le, elemezzük, miközben tudatában vagyunk annak, hogy ezek a folyamatok, a változások időről-időre morális pánikot gerjeszthetnek. Itt nyilván nem lehet elmenni amellett, hogy a nyelvhez hasonlóan a népi kultúra is az egyik alappillére a magyar nemzeti identitásnak. Ennek tükrében érthető, hogy az amúgy is az elveszés gondolatában fogant nemzetfelfogásunk érzékenyen reagál a nemzeti kultúra szintjére a 19. században felemelt népi kulturális elemek eltűnésére vagy új jegyek beszüremkedésére” – fogalmazott Bakos Áron. Mint kifejtette, ahogy a leírásuk korában és a korábbi évszázadok alatt is, a kultúra alakul, változik, különböző hatásokra reagál, különböző elemeket adoptál, épít be vagy vet ki magából.
Bakos Áron néprajzkutató, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanársegédje
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
„Hogy csak egy banális példát említsek, gondoljunk mondjuk a hamburgerre, ami ma valószínűleg a világ egyik legelterjedtebb étele, de a zsömlés, rántotthúsos, csalamádés változatában nem biztos, hogy egy amerikai ráismerne az eredetire. Persze nem lehet tudni, mi lesz a halloween útja, de az kétségtelen, hogy már itt van velünk, a kérdés tehát inkább az, mennyire, hogyan tud szervesülni” – magyarázta a néprajzkutató.
A sírgondozás, emlékmisék, gyertyagyújtás szokása ma is élő
Magyar nyelvterületen mindenszentek és halottak napja körül számos népszokás élt. Bakos Árontól azt is megkérdeztük, hogy vajon ezeknek és a haloweennek mennyire közös a gyökere, valamint hogy a néprajzzal foglalkozók tudnak-e a magyar nyelvterületen olyan helyi, halottak napi, az elmúlás kérdésköréből gyökerező régi szokásokról, amelyek még „életben vannak”. „Amennyire rálátok erre a kérdésre, a halloween kelta, pogány eredetére vonatkozó történeti magyarázatokat széles körben elfogadják, a mai ismert tradíciókban részben ezek krisztianizált formáját látják.” – mondta a néprajzkutató. Mint magyarázta, az ünnep mindenesetre az Újvilágban is csak a 19. században, a nagyobb számú ír és skót bevándorlóval eresztett mélyebb gyökereket, s vált általánosan elterjedt szokássá,
„Ami a hazai szokásokat illeti, a néprajztudomány a halottakról való gondoskodás, az élők és holtak közötti sajátos „csereviszonyok”, morális, vallási kötelezettségek különböző megnyilvánulási formáját rögzítette. Ezek közül számos a mai napig él, gondolhatunk itt csak a sír gondozására, a halotti emlékmisékre, vagy mondjuk a gyertyagyújtás szokására –
Amikor meggyengülnek a szokásokat éltető közösségek, művelésből műveltetés lesz
Bakos Áronnal arról is beszélgettünk, hogy általában véve a szokások globálissá válását miként látják a néprajzzal foglalkozó szakemberek. Felvetettük, hogy vajon lehet-e a szokások globálissá válását identitás-eltörlőnek tekinteni, valamint hogy természetes folyamatnak nevezhető-e, ahogyan a média, a kereskedelem meghatározza, befolyásolja a társadalom szokásbeli változásait.
Október végén, november elején Erdély-szerte is szerveznek halloween-partikat
Fotó: Iochom Zsolt
Bakos Áron a kérdésre válaszolva rámutatott, kicsit távolabbról nézve a kérdést, Zygmunt Bauman lengyel szociológus, filozófus megállapítása szerint
„A kérdést kicsit leegyszerűsítve a közösség kijelöli, meghatározza az ember helyét, vagyis a körülöttem élő emberek tudják, ki vagyok, honnan jövök, hová tartok. Ezáltal önmagunknak a késő modern „feltalálására” és mások számára való „feltálalására” tehát se szükség, se lehetőség nincsen. Innen nézve: a különböző népszokásokra akkor kezdünk identitáshordozóként tekinteni, amikor a szokásokat éltető közösségek és a közösségeket éltető szokások meggyengülnek, a művelésből műveltetésbe fordul az adott cselekvés” – fogalmazott a néprajzkutató. Mint kifejtette, mindezzel arra szeretne rámutatni, hogy
Ijesztő maszkokat öltenek fel a halloween-bulikon résztvevők
„Tehát olvasatomban mondjuk a bálozás, a fiatalok esti, zenés, táncos mulatságai nem az identitásról, hanem a közösségi lét megéléséről szóltak. Ha ezekről a mulatságokról mesélnek a mai középgeneráció tagjai, akkor egy olyan kép rajzolódik ki előttünk, miszerint ezeket a fiatalok önmaguk, önmaguknak szervezték a szülők jóváhagyásával. Az aranyosszékiek például úgy idézték fel ezeket az eseményeket, hogy a fiúk gondoskodtak az italról, a lányok az ételről, zenészt pedig, ha tudtak, a fiúk fogadtak.
Hozzátette, mindebből természetesen nem következik, hogy ne lenne fontos hagyományaink ápolása, s a kolozsvári néprajz tanszék ennek a szakembergárdának a képzésére is hangsúlyt fektet.
Több mint 800, Európa minden tájáról érkező egyetemi hallgatót várnak a Halloween Erdélyben elnevezésű rendezvényre – számolt be a Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva.
Bár az Elon Musk által a törcsvári kastélyban szervezett Halloween-buliról egyelőre sok részlet nem szivárgott ki, a Dracula’s Experience parti hangulatáról sok mindent elárul az, hogy farkasüvöltést és más ijesztő hangokat lehetett hallani a környéken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!