
2010. június 29., 10:342010. június 29., 10:34
A vásári hangulatot még inkább fokozhatja az a tény, hogy a tárlat végeztével a kiállított munkákat meg is vásárolhatják az érdeklődők. „Ez a kiállítás kortárs korondi fazekasmesterek munkáját összesíti. Olyan 39 mestert hívtunk meg erre a tárlatra, akik jelenleg is saját portájukon a fazekasság valamennyi mozzanatát maguk végzik. A mintavilág és a formavilág is meghatározó volt, éppen ezért próbáltuk a leghagyományosabb mintakincset bemutatni az idelátogatónak, ami tulajdonképpen irányadó is lehet azoknak, akik a korondi bazárokban szeretnék a felhígult kínálatból kiválasztani a hagyományos korondi vagy erdélyi kerámiát” – részletezte a Krónika kérdésére Miklós Zoltán muzeológus. A korondi fazekasmesterek ugyanis megpróbálják kielégíteni a vásárlók minden igényét, ezért a hagyományos motívumok olyan modern tárgyakon is megjelennek, mint például egy korszerű ceruzatartó, éjjeli lámpa vagy vajtartó, ami ha fehér alapon kék mintával díszített, akkor bizonyára a szász vidéknek készült, magyarázta a szakember.
Bár Korondon az út menti bazárokban eléggé felhígult a kínálat, az utóbbi időben főként a hagyományos, és nem annyira dísztárgyak, mint inkább használati tárgyak kelendők, vallják a fazekasmesterek. Nagy népszerűségnek örvendenek a töltöttkáposztás-fazekak, a pálinkás- és ebédlőkészletek. Természetesen nemcsak a formákban, hanem a mintavilágban is válogathatunk. A hagyományosan, természetes eredetű festékanyaggal – barnával, zölddel és feketével – színezett tárgyakon megjelennek életképek, feltűnik, a szarvas-, a gyopármotívum, cserelapis-, a rázott díszítés, amelyek mind-mind Korond igazi arcát, kerámiáinak eredeti motívumkincsét, formavilágát nyújtják a látogatónak és a vásárlónak egyaránt. Az udvarhelyi kiállításhoz egy katalógus is készült, amely 40 korondi fazekasmester életrajzát, munkáját és – akár száz éves múltra visszatekintő – mintakincsét ismerteti.
Egyébként az udvarhelyi múzeumban ezzel egy időben két másik jelentős kiállítás is várja az érdeklődőket. Az egyik a templomi szobrokat, festményeket felvonultató Mária-tisztelet Erdélyben, a másik pedig a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában című régészeti kiállítás. Megtudtuk, mindkettőnek sikere van, a nyitás óta eltelt körülbelül egy hónapban majdnem 1200-an látogatták meg a tárlatokat.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.