Fotó: A szerző felvétele
2009. január 08., 10:152009. január 08., 10:15
Könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitóval kezdődött kedden az idei művelődési rendezvények sora a marosvásárhelyi Bernády-házban. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában látott napvilágot az az Sz. Kovács Géza festőművész-grafikusról szóló kiadvány, amelynek szövegét a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész, műkritikus írta, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolja. A kötetet a kiadó igazgatója, Tőzsér József hozta el Sz. Kovács Géza marosvásárhelyi kiállításának megnyitójára.
A tárlaton a művész közel ötven, 2007–2008-ban készült grafikáját és festményét láthatják az érdeklődők. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Az egyetemi évek után került Segesvárra, ahol több évtizede él, és tanít. „Sz. Kovács Géza művészete teljes mértékben a szülőföld sajátosságaiból vétetett. Ezen elsősorban a Székelyföldet kell értenünk” – vélekedett Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd mintha a rendszerváltás hatására „kirobbant volna belőle a sok szín”, festeni kezdett. Grafikáira az igen aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Nagy Miklós Kund szerint ez azzal is magyarázható, hogy Székelyszentkirályon hagyománya van a csipkeverésnek, és ez hathatott a művész stílusára.
Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni, mert úgy véli, hogy ezek szín- és formavilága rendkívül izgalmas. „Az embereket aszerint ítélték meg, hogy milyen a portájuk. Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta a képzőművész, aki szerint valóban meghatározta képei stílusát az, hogy gyerekkorában Székelyszentkirályon sokan csipkeveréssel keresték a kenyerüket. „A fonás, szövés mellett jó téli időtöltés volt a csipkeverés. Lényegében brüsszeli csipkét vertek, az 1920-as években egy lelkész honosította meg a faluban ezt a tevékenységet, és valamikor jól kerestek vele az asszonyok” – mesélte Sz. Kovács Géza.
A képzőművész elmondása szerint munkásságára nagy hatással volt Marosvásárhelyen Nagy Pál, Barabás István, Incze István, Bordi András és Olariu György, Kolozsváron pedig Kádár Tibor és Feszt György grafikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok