Fotó: A szerző felvétele
2009. január 08., 10:152009. január 08., 10:15
Könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitóval kezdődött kedden az idei művelődési rendezvények sora a marosvásárhelyi Bernády-házban. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában látott napvilágot az az Sz. Kovács Géza festőművész-grafikusról szóló kiadvány, amelynek szövegét a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész, műkritikus írta, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolja. A kötetet a kiadó igazgatója, Tőzsér József hozta el Sz. Kovács Géza marosvásárhelyi kiállításának megnyitójára.
A tárlaton a művész közel ötven, 2007–2008-ban készült grafikáját és festményét láthatják az érdeklődők. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Az egyetemi évek után került Segesvárra, ahol több évtizede él, és tanít. „Sz. Kovács Géza művészete teljes mértékben a szülőföld sajátosságaiból vétetett. Ezen elsősorban a Székelyföldet kell értenünk” – vélekedett Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd mintha a rendszerváltás hatására „kirobbant volna belőle a sok szín”, festeni kezdett. Grafikáira az igen aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Nagy Miklós Kund szerint ez azzal is magyarázható, hogy Székelyszentkirályon hagyománya van a csipkeverésnek, és ez hathatott a művész stílusára.
Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni, mert úgy véli, hogy ezek szín- és formavilága rendkívül izgalmas. „Az embereket aszerint ítélték meg, hogy milyen a portájuk. Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta a képzőművész, aki szerint valóban meghatározta képei stílusát az, hogy gyerekkorában Székelyszentkirályon sokan csipkeveréssel keresték a kenyerüket. „A fonás, szövés mellett jó téli időtöltés volt a csipkeverés. Lényegében brüsszeli csipkét vertek, az 1920-as években egy lelkész honosította meg a faluban ezt a tevékenységet, és valamikor jól kerestek vele az asszonyok” – mesélte Sz. Kovács Géza.
A képzőművész elmondása szerint munkásságára nagy hatással volt Marosvásárhelyen Nagy Pál, Barabás István, Incze István, Bordi András és Olariu György, Kolozsváron pedig Kádár Tibor és Feszt György grafikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok