
Fotó: Krónika
Az elöljáró arra emlékeztetett: Debrecenben Kodály Zoltánról még éltében neveztek el iskolát, szintén a cívisvárosban a kilencvenéves Szabó Magda nevét kapta a könyvtár, Csukás Istvánról, a népszerű íróról pedig óvodát neveztek el Zalában. Nagy István szerint az idén 70. születésnapját ünneplő Gyulai Líviusz életét mindig is meghatározta a könyvhöz, valamint a szülővárosához való kötődés; ezt igazolja egyebek mellett az is, hogy mindjárt az 1989-es rendszerváltozás után a művész Barótról készített grafikákkal ajándékozta meg a várost, újabban pedig animációs filmeket és általa illusztrált könyveket hozott el az erdővidéki tékába. „Még most sem tudtam feldolgozni ezt az érzést. Igen nagy megtiszteltetés, hogy rólam nevezték el a könyvtárat, és ezt úgy próbálom viszonozni, hogy képességeimhez mérten igyekszem hasznosan szolgálni és segíteni szülővárosom tékáját” – mondta az avatót követően a Krónikának Gyulai Líviusz.
Az 1860-ban alapított baróti könyvtár mai vezetője, Moroianu Réka emlékeztetett: már a 2000-es évek elején felmerült a névadás gondolata, de az akkori körülmények ezt nem tették lehetővé. A 47 ezer kötetes tékának ugyanis akkor kellett kiköltöznie székházának kétharmadából, a kötetek nagy része pedig éveken át zsákokban hevert a mozigépházban, és csak idén nyáron került méltó helyre, miután az önkormányzat a városi könyvtárnak otthont vásárolt. A mostani könyvtárkeresztelő mellett az olvasó-, valamint a számítógépterem avatójával egybekötött ünnepségen Gyulai Líviusz átadta a tékának a Bacsó Zoltán operatőrrel és Tolcsvay László zeneszerzővel készített legújabb, De Ronch kapitány naplója című filmjének DVD-változatát. A Krónika felvetésére, miszerint elképzelhetőnek tartja-e filmes napok keretében bemutatni alkotásait az erdővidékieknek, Gyulai Líviusz azt válaszolta: örömest vállalná a feladatot.
Gyulai Líviusz 1937-ben született Baróton. Gyermekkorában Sopronba került, ahol a képzőművészeti gimnáziumban, majd a képzőművészeti főiskolán tanult. Főként könyvillusztrációkat és animációs filmeket, ironizáló, archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készít. 1959 óta több mint ötszáz könyvet illusztrált, köztük a világirodalom legjelentősebb szerzőinek magyarra fordított alkotásait, továbbá a magyar irodalom klasszikusainak és kortárs íróinak, költőinek a műveit, valamint kötetekbe gyűjtött székely és magyar népmeséket, illetve tudományos jellegű könyveket.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.