2007. június 07., 00:002007. június 07., 00:00
A múzeum szakemberei három éve kezdték el a kiállítás előkészítését. A látványtervet Damokos Csaba, a konzerválást Lázár Prezsmer Kinga és Tankó Zoltán végezte.
A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években több ezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap Síppal, dobbal elnevezésű játékkészítő pályázatának köszönhetően. Ebből az anyagból is több darab látható a tárlaton, a helyszűke miatt azonban csak az értékesebb darabok közül válogattak a múzeum munkatársai, akik a játékokon kívül a gyermek születéséhez és neveléséhez kapcsolódó tárgyakkal idézik fel a 18–20. századi gyermekek életét. Átfogó gyűjtést is szerveztek, hiszen babakocsi, etetőszék nem volt a múzeumban, és gyermekviseletből is csak kevés. Néhány tárgyat kénytelenek voltak rekonstruálni, így a frászkarikát: a hatalmas kalácsot a leírások alapján készítették el. Ha a gyerek sírós volt, betegnek látszott, sütöttek egy hatalmas, karika alakú kalácsot, ezen bújtatták át a gyermeket; majd feltűnő helyre akasztották, hogy aki elviszi, vigye magával a betegséget is – magyarázta a szakember a régi hiedelmet. A kiállítás rendezői Székelyföld különböző tájegységeinek bemutatására törekedtek. Így a magára hagyott gyermek bölcsőjén átfektetett seprű – amely a gonosz szándékúaktól védi – a felcsíki szokásokat idézi. Ugyancsak a felcsíki falvakra jellemző, hogy a baba fürdővizébe tojást és pénzt tettek, hogy mindig kerek legyen, és ne fogyjon ki a pénzből. A keresztelő bemutatásával a marosszéki hagyományokat elevenítették fel, itt a templomból hazatérve a „Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk” rituális szöveggel adták át a babát az otthon maradottaknak. A nagyobb gyermek életteréhez az Erdővidék és Udvarhelyszék határán fekvő Felsőrákosról válogatták az anyagot, a babakocsi és a szabadtéri játékok Orbaiszékről származnak. A játékok többsége a munkaeszközök kicsinyített mása, ezekkel sajátíthatta el a gyermek az alapvető munkafolyamatokat.
A nemrég megnyílt tárlat az első része annak a háromtermes, nagy alapkiállításnak, amely az életkorok és a szokások bemutatására épül. Az első rész kizárólag a gyermekkorral foglalkozik, a következő a felnőttkorral, majd a harmadik az emberi élet fordulóihoz, a nagyobb naptári ünnepekhez kapcsolódó szokásokat mutatja be. A múzeum munkatársai szerint a három terem berendezését legtöbb négy év múlva fejezik be.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.