Fotó: Kristó Róbert
2012. január 18., 08:292012. január 18., 08:29
Az új galéria egyben aukciósház is lesz, a fotózással hobbiszinten foglalkozó Pálék célja kapcsolatot teremteni a műgyűjtők és a székelyföldi művészek között, ugyanakkor küldetésüknek tekintik felkutatni a Székelyföld fiatal tehetségeit is. Ezenkívül külföldön képviselnék a székelyföldi fiatal művészeket, árveréseket szerveznének, katalógusokat szerkesztenének, ösztöndíjprogramot indítanának útjára, és tanfolyamokat, oktatási programokat is szerveznének.
A galéria első kiállítását hétfőn nyitották meg a TAG (Transylvanian Art Group) csoport képzőművészeinek munkáiból. „Munkánk gyümölcseként azt szeretnénk majd elérni, hogy egy évtized után fiatal tehetségeink értékes munkái a világ kortárs festészeti gyűjteményeit gazdagítsák, hogy ismertségre tegyenek szert, és keresettekké váljanak a műgyűjtők körében” – fogalmazott Pál Gábor, a galéria tulajdonosa. Az új kiállítófelületet a Hargita Megyei Tanács is üdvözölte, Borboly Csaba tanácselnök üdvözletét Ferenczi Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője tolmácsolta. Székedi Ferenc újságíró mutatta be a galériát, és méltatta a kiállítást, hangsúlyozva, bár sokan szeretik a képzőművészek alkotásait, nehezen sikerül ezeket bevonni a piacgazdasági mechanizmusokba úgy, ahogyan ez a nyugat-európai országokban történik.
„Mifelénk a kedvteléssel egyelőre nemigen jár együtt a művészetpártolás és a műgyűjtés, amelynek nyilvánvalóan anyagi vonzatai vannak. Akik pedig mindkettőt megengedhetnék maguknak, azok még mindig bizonytalanok a művek valós értéke tekintetében. Ráadásul a rendkívül szerteágazó, a klasszikus realizmust és a figuratív ábrázolást elhagyó, 20. századvégi, 21. századi művészeti kirajzásban csak nagyon nehezen tudnak eligazodni” – fogalmazott Székedi. A galéria nem véletlenül nyitott kortárs képzőművészek kiállításával, megfigyelhető ugyanis a tulajdonosok szerint, hogy az elmúlt években a kortárs gyűjtemények eszmei és pénzben kifejezhető értéke világszinten jelentős növekedést mutat. Ezt szeretnék elérhetővé tenni a székelyföldi kortárs művészek számára alkotásaik támogatásával, katalógusok készítésével, valamint a műgyűjtők minőségi kiszolgálásával.
„Hiszünk abban, hogy a székely képzőművészet képes világszinten ismertté válni, művészeink alkotásai pedig egyaránt örömet szereznek majd helyi, európai és nemzetközi műgyűjtőknek” – fogalmazott a tulajdonos. A TAG művészcsoport kiállítása február 17-éig tekinthető meg az új Pál aukciósházban és galériában hétfőtől szombatig 10 és 18 óra között.
| Sikeres évet tudhat maga mögött a romániai műtárgypiac, az aukciósházak összbevétele 71 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a nyilvános árveréseken eladásra kínált mintegy hétezer műtárgy 43 százalékát sikerült értékesíteni – derül ki a független piacfigyelő portál, a Tudor Art indexéből. A romániai műtárgypiacon 2011-ben 27 százalékot meghaladó hozamot lehetett elérni – az elmúlt 16 év átlaga 36 százalék. Összehasonlításképpen: a globális műkincspiac vezető indexe, a Mei Moses All Art 11 százalékot emelkedett tavaly, 9 százalékot verve rá az S&P500 indexben szereplő amerikai vállalatok részvényhozamára. A helyi forgalom bővüléséből főleg a piacvezető Artmark kereskedőház profitált: tavalyelőtti bevételeit megduplázva, a 15 millió eurós piac 78 százalékát szerezték meg. Az összbevételből a Goldart és az Alis aukciósház 11, illetve 9 százalékban részesültek, a fennmaradó 2 százalékon az Ara Art ,a Quadro és a Monavissa osztozott. A bukaresti Artmark négy szezonális és 21 tematikus aukcióján több mint kétezer műtárgy talált gazdára, elsősorban festmények, grafikák és szobrok, de rekordértékben keltek el ékszerek és különleges borok is. A kereskedőház téli aukcióján új leütési rekord született, amikor egy Nicolae Tonitza kézjegyével ellátott, A hálószobában című festményért 290 ezer eurót fizetett egy aktokra szakosodott helyi gyűjtő. A toplista következő nyolc helyén a romániai impresszionizmus neves képviselőjének, Nicolae Grigorescunak a munkái állnak: a Pihenő parasztlányt 270 ezer euróért vitték el, a listán következő hét festményt 165-250 ezer euró között ütötték le. Külföldön többnyire a Romániából elszármazott alkotók munkái szerepelnek a neves aukciósházak kínálatában, Európában és a tengerentúlon is rendre kalapács alá kerül Constantin Brâncuşi (1876–1957), Victor Brauner (1903–1966) vagy Reuven Rubin (1893–1974) egy-egy alkotása, amelyekért egyre többet hajlandók fizetni a gyűjtők. November elején szenzációs áron, 8-10 milliós becslés után 14,9 millió dollárért vásárolták meg New Yorkban Brâncuşi Le premier cri című 26 cm átmérőjű bronzszobrát. Az elmúlt években a romániai kortárs művészek a világ minden részén a figyelem középpontjába kerültek – írta a New York-i ARTnews. Victor Man munkáit 34–137 ezer dollárra értékelték a tengerentúlon, de növekvő népszerűségnek örvend Mircea Cantor és Andrian Ghenie is. Túrós-Bense Levente |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok