Fotó: A szerző felvétele
2008. november 27., 18:132008. november 27., 18:13
A méreteiben is monumentális, 294x356 centiméteres festmény szomszédságában Bem tábori nyomdája és Széchenyi pipája uralja a kiállítóteret. A kép történelmi hűséggel rögzíti Háromszék önvédelmi harcának utolsó pillanatait: a székely önvédelmi erők és az orosz cári csapatok összecsapását és a sebesült ágyúöntő ezermester halálát. A festményt könnyed ecsetkezelés, a fény-árnyék játékkal hangsúlyozott bátor színkezelés, egyféle plen-air hangulat jellemzi: a háttérben álló ágyúk füstjén és a reggeli párán keresztül kibontakozó gyönyörű, oldott tájkép éles kontrasztban van a halál közelségével, a téma drámaiságával. Vargha Mihály múzeumigazgató maga is képzőművész, szívesen mesél a festmény történetéről. „A Gábor Áron halála című képet Gyárfás Jenő akkor kezdte el festeni, amikor hazatelepedve Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi tagja lett. A város elöljárói olyan „székely témájú” mű megfestését akarták rábízni a művészre, amely képviselhette volna a vármegyét az országos millenniumi képzőművészeti tárlaton.
Bár a terv pénz hiányában sosem valósult meg, Gyárfás Jenő eldöntötte, hogy vászonra viszi Gábor Áron haláltusáját. Életének utolsó harminc évében folyamatosan dolgozott ezen a művön, de a kép valójában most sincs befejezve: benne ragadt Gyárfás egyéni tragédiája, kétségei, tépelődése.
„Gyárfás unokájától hallottam, hogy édesapja, Endre, a festő fia panaszkodott, hogy sokat kellett modellt állnia: kardot, paszományos mentét viselnie” – mesélte Vargha Mihály, aki szerint valószínű, hogy a művész bíztatást és kellékeket is kapott a múzeumtól, hogy megfesse a berecki hős halálát. Gyárfás műtermében egy kiegyenesített kasza állt, ha elégedetlen volt a kompozícióval, egyszerűen „lekaszálta”, a penge élével leborotválta a vászonról a felvitt festékréteget. Vargha Mihály szerint a vastagon felvitt rétegekből kibomló harctéri tájkép egyben valódi harctér is: a művész és a téma küzdelmének, vívódásának színtere.
Cserey Zoltán, a szentgyörgyi múzeum történésze a kép bal oldalán álló fehér paripára hívta fel a figyelmet. Erről a ménről segítették le társai a székely tüzérség parancsnokát, a sebesült Gábor Áront. A legenda úgy tartja, az állat okozta a berecki hős vesztét: feltűnő fehér lovon és öltözetben lovagolt ki a harctérre, felhívta magára az ellenség figyelmét, így a cári lövészek rá irányították a tüzérségi lövedékeket.
A festményt a 80-as években Vinczeffy László szakszerűen restaurálta, értéke jelenleg egy háromszobás lakás árával egyenlő. Árúba bocsátásáról azonban szó sem lehet, hiszen a múzeum egyik alapműve, sokan csak azért térnek vissza, hogy újra megcsodálhassák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok