
2011. október 14., 08:322011. október 14., 08:32
Keresztes Stier Péter igazgatóval és a rendezővel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: évfolyamtársa volt Afrim, akinek nagyra tartja tudását, ezért döntött úgy, hogy felkéri a feladatra. Annak érdekében pedig, hogy a magyarul nem értők is élvezhessék a darabot, román felirattal tartják majd az előadásokat – a színpad fölé kifeszített vászonra vetítik a feliratot, akárcsak régen a mozikban. Az UNITER-díjas rendező elmondta: nem tud magyarul, és érdekes, hasznos tapasztalatot jelentett számára egy magyar társulattal dolgozni. Afrim szerint mindössze az jelentett gondot számára, hogy a szöveg adaptációja során nem tudott saját szójátékokat belevinni a darabba, azonban ez sem jelentett áthidalhatatlan problémát, mivel a magyar kollégák és a színészek igen sokat segítettek neki. Eléggé sok modern elem került be egyébként az 1900-as évek elején írt műbe, az előadás pedig mozgalmas, a nézőt nem untatja. Bár drámáról van szó – egy elkeseredett nő csapodár élettársának új kiszemeltjét inkább befogadja lakásukba, csak ne hagyja el a férfi –, a darabba rengeteg poént sikerült bevinni, így az egészen komor végkifejletig mulattató is az előadás.
„A Boldogtalanok metszően, életszagúan naturalista mű, szereplői jellemét a külvárosi nyomor alakítja, és fásultságukból következik végzetük, melyhez ráadásul ragaszkodnak. Egy végletekig fokozódó szerelmi háromszög, ami akár köznapi is lehetne, ám Róza, Húber és Vilma nem a könnyű megoldást választja – sőt, úgy tűnhet, egyáltalán nem is akarják problémáikat megoldani. Miért? – kérdezhetnénk egyszerűen, ha a történet nem vetne fel egyben bonyolultabb és mélyrehatóbb kérdéseket is. Lehet bármi áron szeretni? Szeretve gyűlölni? A bűntudathoz hozzászokni? A Boldogtalanokban a belső vívódás jelenik meg, a kimondhatatlan szakad fel, mi pedig ezúttal nézőként érhetjük tetten – talán magunkat” – olvasható a darabról az intézmény honlapján. A pénteki bemutató szereplői: Galló Ernő, László Zita, Varga Andrea, Bíró József m.v., Zákány Mihály, Nagy Csongor-Zsolt, Némethy Zsuzsa, Fábry Koppány m.v., Bándi Johanna, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, Vencz Stella. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Iuliana Vâlsan.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.