
2011. október 14., 08:322011. október 14., 08:32
Keresztes Stier Péter igazgatóval és a rendezővel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: évfolyamtársa volt Afrim, akinek nagyra tartja tudását, ezért döntött úgy, hogy felkéri a feladatra. Annak érdekében pedig, hogy a magyarul nem értők is élvezhessék a darabot, román felirattal tartják majd az előadásokat – a színpad fölé kifeszített vászonra vetítik a feliratot, akárcsak régen a mozikban. Az UNITER-díjas rendező elmondta: nem tud magyarul, és érdekes, hasznos tapasztalatot jelentett számára egy magyar társulattal dolgozni. Afrim szerint mindössze az jelentett gondot számára, hogy a szöveg adaptációja során nem tudott saját szójátékokat belevinni a darabba, azonban ez sem jelentett áthidalhatatlan problémát, mivel a magyar kollégák és a színészek igen sokat segítettek neki. Eléggé sok modern elem került be egyébként az 1900-as évek elején írt műbe, az előadás pedig mozgalmas, a nézőt nem untatja. Bár drámáról van szó – egy elkeseredett nő csapodár élettársának új kiszemeltjét inkább befogadja lakásukba, csak ne hagyja el a férfi –, a darabba rengeteg poént sikerült bevinni, így az egészen komor végkifejletig mulattató is az előadás.
„A Boldogtalanok metszően, életszagúan naturalista mű, szereplői jellemét a külvárosi nyomor alakítja, és fásultságukból következik végzetük, melyhez ráadásul ragaszkodnak. Egy végletekig fokozódó szerelmi háromszög, ami akár köznapi is lehetne, ám Róza, Húber és Vilma nem a könnyű megoldást választja – sőt, úgy tűnhet, egyáltalán nem is akarják problémáikat megoldani. Miért? – kérdezhetnénk egyszerűen, ha a történet nem vetne fel egyben bonyolultabb és mélyrehatóbb kérdéseket is. Lehet bármi áron szeretni? Szeretve gyűlölni? A bűntudathoz hozzászokni? A Boldogtalanokban a belső vívódás jelenik meg, a kimondhatatlan szakad fel, mi pedig ezúttal nézőként érhetjük tetten – talán magunkat” – olvasható a darabról az intézmény honlapján. A pénteki bemutató szereplői: Galló Ernő, László Zita, Varga Andrea, Bíró József m.v., Zákány Mihály, Nagy Csongor-Zsolt, Némethy Zsuzsa, Fábry Koppány m.v., Bándi Johanna, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, Vencz Stella. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Iuliana Vâlsan.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.