
2011. október 14., 08:322011. október 14., 08:32
Keresztes Stier Péter igazgatóval és a rendezővel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: évfolyamtársa volt Afrim, akinek nagyra tartja tudását, ezért döntött úgy, hogy felkéri a feladatra. Annak érdekében pedig, hogy a magyarul nem értők is élvezhessék a darabot, román felirattal tartják majd az előadásokat – a színpad fölé kifeszített vászonra vetítik a feliratot, akárcsak régen a mozikban. Az UNITER-díjas rendező elmondta: nem tud magyarul, és érdekes, hasznos tapasztalatot jelentett számára egy magyar társulattal dolgozni. Afrim szerint mindössze az jelentett gondot számára, hogy a szöveg adaptációja során nem tudott saját szójátékokat belevinni a darabba, azonban ez sem jelentett áthidalhatatlan problémát, mivel a magyar kollégák és a színészek igen sokat segítettek neki. Eléggé sok modern elem került be egyébként az 1900-as évek elején írt műbe, az előadás pedig mozgalmas, a nézőt nem untatja. Bár drámáról van szó – egy elkeseredett nő csapodár élettársának új kiszemeltjét inkább befogadja lakásukba, csak ne hagyja el a férfi –, a darabba rengeteg poént sikerült bevinni, így az egészen komor végkifejletig mulattató is az előadás.
„A Boldogtalanok metszően, életszagúan naturalista mű, szereplői jellemét a külvárosi nyomor alakítja, és fásultságukból következik végzetük, melyhez ráadásul ragaszkodnak. Egy végletekig fokozódó szerelmi háromszög, ami akár köznapi is lehetne, ám Róza, Húber és Vilma nem a könnyű megoldást választja – sőt, úgy tűnhet, egyáltalán nem is akarják problémáikat megoldani. Miért? – kérdezhetnénk egyszerűen, ha a történet nem vetne fel egyben bonyolultabb és mélyrehatóbb kérdéseket is. Lehet bármi áron szeretni? Szeretve gyűlölni? A bűntudathoz hozzászokni? A Boldogtalanokban a belső vívódás jelenik meg, a kimondhatatlan szakad fel, mi pedig ezúttal nézőként érhetjük tetten – talán magunkat” – olvasható a darabról az intézmény honlapján. A pénteki bemutató szereplői: Galló Ernő, László Zita, Varga Andrea, Bíró József m.v., Zákány Mihály, Nagy Csongor-Zsolt, Némethy Zsuzsa, Fábry Koppány m.v., Bándi Johanna, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, Vencz Stella. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Iuliana Vâlsan.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.