
2010. április 08., 09:382010. április 08., 09:38
Szilágyi László (1898–1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együttműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898–1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődött, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születtek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház és az Ezüstmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül az olyan slágerek fűződnek a szerzőpáros nevéhez, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, vagy a Pá, kis aranyom.
A szerzők sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet nagygyá és pestivé tették, és meghonosították Magyarországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém története Budapestről indul, Velencében zajlik, és Pesten ér véget. A kalandokban bővelkedő út közben olyan közismert dalok hangzanak el, mint a Holdvilágos éjszakán vagy a Mia bella signorina.
Parászka Miklós rendező a Krónika kérdéseire válaszolva elmondta: „Az operett-előadásokban való fellépés része a színészképzésnek. Az egyetem vezetősége kért fel arra, hogy a mesterkurzus elsőéves hallgatóival vegyek színre egy zenész vígjátékot. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a közönség részéről létezik az elvárás az ilyen előadások iránt.
Erdélyben nincs kimondottan operettszínház, ami nem csoda, hiszen az erdélyi városok nem tudnak eltartani több különálló színházat, így a meglévőknek sokféle igényt kell kielégíteniük.” Parászka Miklós ugyanakkor úgy véli: az igényes operett-előadás jó színésziskola. „Elsősorban a technikai oktatást szolgálja, jó alkalom a beszéd-, ének- és mozgástechnika fejlesztésére” – magyarázta a rendező.
Az elsőéves mesterképzősök mellett három harmadéves és két másodéves hallgató is szerepel a produkcióban. Az előadás zenei vezetője Csíky Csaba, a zenekar tagjai a Zenepedagógia Kar diákjai. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője László Ildikó, koreográfusa pedig Luca Kinga.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.